Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

vezni. Mivel tehát a felperes a mostani pert nem annak szabályai szerint folytatta, ezért meg kell szüntetni. A felperes ennek az állításnak nem tud helyt adni, és azt mondta, hogy még ha néhány embernek a neve nem is volt megadva, mégis abból lehet tudni, hogy mi volt azoknak a neve, hogy melyik családnak a falujából valók voltak, és akik akkor ott szolgáltak, azoknak nevei eléggé világosan ismertek az alperes előtt. Mégis, mindezt föltéve, de nem megengedve, még ha a pert meg is szüntetik, az egész eljárást nem lehet semmissé tenni. Ugyanis ha a nevek nincsenek is megjelölve, mégis jól tudják, hogy kinek a servitorai voltak azok és honnan valók voltak. Az alperes azt mondta, hogy a felperes állítása nem áll meg. Ugyanis a perbe fogott szolgáknak a nevét a felperes nem nevezte meg, és föltéve, de nem megengedve, hogy annak a falunak a megjelölése, ahol az alperes asszony szolgái élnek, nem elegendő, hiszen amint a Tripartitum előírja, a helyet, az időt és a személyeket meg kell jelölni a törvény elé állítás esetében ugyanúgy, mint a föld hatalmasul való elfoglalásának esetében mdított pereknél. Ezen előbb elsorolt érvek miatt, és nem csak a szolgákat illető rész miatt a per teljes eljárását meg kell szüntetni. A felperes azt mondta, hogy az alperes kifogása nem érvényes. Mivel az ő pere jól megalapozott per, a hely, az idő és a személyek eléggé világosan meg vannak nevezve. Az alperes megismételte az általa elmondottakat és ítélet kimondását kérte. A vármegye határozata: az alperes kifogását nem fogadják el, mert a jobbágyok nevei meg vannak jelölve. Amiatt azonban, hogy a servitorok nevei nincsenek megjelölve, a mostani pert meg kell szüntetni. Ez ellen az ítélet ellen semmilyen kifogást nem lehet fölhozni. A többi pontban pedig a peres ügy maradjon érvényben, és az alperes legyen köteles választ adni, a meg nem nevezett jobbágyaival kapcsolatban is. Az alperes végezetül azt mondta, hogy a felperes a perben nem jelölte meg a hely nagyságát vagy azon dolgok sorát, amelyeket háborgattak. Tehát köteles megjelölni, hogy a szántóföld hány jugerum nagyságú, milyen hosszúságú és szélességű, és hány öl /orgia/ vagy modius a termőképessége, és a fekvése nyugati vagy keleti, milyen szomszédosok vagy határok veszik körül. Mivel azonban ezeket nem adta meg a felperes, a pert meg kell szüntetni. A felperes nem fogadta el az alperes kifogását, mert szerinte eléggé jól meg volt mondva, hogy a dolgok Rárós possession, a „Zwrdok mellet walo feölden" történtek. A vármegye határozata: az alperes asszony prokurátora érvelésének nem adnak helyt, mert az elfoglalt föld helye és az arról várható terményjövedelem szekérszámmal mérve föl volt tüntetve. Tehát az alperesnek végül válaszolnia kell a megkeresésre. A felperes tiltakozott ezen határozat ellen, és a korábbi határozatot kérte. Az alperes kijelenti, hogy ahol a felperes azt állítja, hogy a jobbágyokat ő küldte ki, de azt nem nevezi meg, hogy honnan küldte volna ki őket. Mivel pedig a kiküldéshez személyek is kellenek, és azoknak valahol lenniük kell, és az nincs megnevezve, hogy honnan küldték ki az embereket, és az sem, hogy az alperes akkor hol tartózkodott. 134