Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

bemutatott menedéklevele /salvus conductus/ ellenére néhány szolgájával, mint nyilvános gonosztevőt, a nemesi szabadságjogai megsértésével megkísérelte elfogatni és letartóztani. Ezért ha őt a továbbiakban bárminemű zaklatás éri - a menedéklevele ellenére -, akkor azt csakis Balassának fogja tulajdonítani. Ha pedig Balassa bármit tenne a tiltakozó jogai ellen, akkor nem rejtve, hanem nyíltan és a megfelelő bíróság előtt fog ellene keresetet benyújtani. 926. (I. 179.) Az előbbi tiltakozással szemben Záborsky János kijelenti, hogy Balassa Zsigmondnak (magnificus) joga van Bene Andrást elfogni, ugyanis Bene bizonyos kiváló nemes személyek mint fogott bírák előtt, azaz az alispán, Palásthy József, Soós János és Ruttkay János előtt arra kötelezte magát Balassának, hogy a Trencsén megyei Besztercén 15 napon belül megjelenik és magyarázatot ad az ellene felhozottakra. Ezután Balassa az említett urak közbenjárására Bene Andrást elengedte. De mivel Bene András az előbbi ígéretének nem tett eleget, így Balassa más módon kénytelen eljárni ellene minden baj és nehézség felvállalásával. 927. (I. 179-180.) Tercsy Farkas (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy gyarmati Balassa Zsigmond (magnificus) kérésére és nagykéri Kéry Ferenc (egregius) alispán utasítására a mostani törvényszékre megidézte osztrolukai Osztroluczky Menyhértet (egregius) Palásti Ambrus nevű servitora útján 1602. augusztus 9-én. Tudniillik amiatt, hogy az elmúlt időkben Balassa többször intette Osztroluczkyt, hogy mutassa be azokat a birtokjogait, amellyel a Balassák birtokát, Felsőesztergár possessiót birtokolja. Osztroluczky ezt nem tette meg, sőt a birtokot most is hatalmában tartja. Tehát vagy mutassa be a törvényszék előtt, milyen jogokat bír az említett birtokon, vagy adja vissza azokat Balassának. 928. (I. 180.) Arany János (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy Benedek Péter (nobilis) kérésére és Kéry Ferenc (egregius) alispán utasítására a mostani törvényszékre személyesen megidézte Iványi Margitot (nobilis) 1603. január 22-én, azért, hogy férjét, Nagy Jakabot (agilis) törvény elé állítsák. 929. (I. 180.) Nagy Jakab (agilis) felesége, Iványi Margit (nobilis) Arany János szolgabíró előtt prokurátort vallott 1603. január 25-én. 930. (I. 180-181.) Arany János (egregius) szolgabíró az ország törvényeire tett eskü alatt jelentette, hogy előtte megjelent Etthre György és Etthre Kelemen (nobiles), magukra vállalva a rokonaik terheit, önként és szabad akaratukból bevallást tettek az alábbiakról. A vallomástévők Kálnó possession lévő jobbágytelküket, amelyen Kovács Ambrus (providus) lakik és másik két elhagyott jobbágytelket, amelyeken Gelyeknek nevezett Király Ferenc és Király Kelemen laktak, minden tartozékával és bármi néven nevezendő olyan haszonvételével, ami régtől fogva ezekhez a birtokokhoz tartozik, a tőlük járó leánynegyed fejében átadják a néhai Etthre Balázs (nobilis) leányának, most Csákányházy János (nobilis) feleségének, Etthre Katalinnak (nobilis), valamint fiainak és örököseinek, örökjogon és visszavonhatatlanul birtoklásra és használatra. Mégis oly feltétellel azonban, hogy ha Etthre Katalin utód nélkül halna el, akkor a mondott birtok a vallomástévőkre szálljon vissza minden joggal együtt. De ha ebből a világból ők is magszakadással távoznának el, abban az esetben Etthre Katalin a birtokot a női ág tagjai között egyenlően ossza föl. Erre Etthre Katalin ígéretet 125