Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

gánál bírja, a vármegye előtt az ügyben érdekelt feleket sürgetve visszakéri az elmúlt napokban, a Majthényi családdal közösen birtokolt Sztradonc és Fekete­erdő nevű, Uhorszka fölött lévő erdőből elhajtott disznaikat, amelyeket már törvényesen is nekik ítéltek. 895. (I. 173-174.) Az előbbi kéréssel szemben, a néhai Radványi Ferenc öz­vegye, Majthényi Sára nevében Mottko Pál (nobilis) közölte, hogy azt a neve­zett disznócsordát, amelynek Soósék a szolgabírók általi visszaadását kérték, semmiképpen nem követelhetik vissza addig, míg a bíróság előtt az ügy függő­ben van, és még ítéletlevél nincs ebben az ügyben egyik fél kezénél sem. Ezért ünnepélyes tiltakozással felszólítja a szolgabírót, hogy ebben a peres ügyben ne kerülje meg a törvényes utat, és ne cselekedjen addig, amíg ítéletlevelet és vég­rehajtásra utasító levelet nem adnak ki. Ha mégis sor kerülne részéről valami­féle végrehajtási aktusra, és ellenségesen szembenállásba ütközne, akkor azért csak magát okolhatja. 896- (I. 174.) Soós János az előbbiekre válaszolva kijelentette, hogy ennek az akadékoskodásnak nem tud helyt adni. Ugyanis az alispán úr a maga idejé­ben már hozott ítéletet, amellyel a disznókat neki ítélte, és a Feketeerdő és Sztradonc nevű erdőket is egy szerződéssel neki ítélte. Oly módon azonban, hogy a szembenálló fél föllebbezhet. Az ítéletet megerősítették, és a Soós csalá­dot az erdők birtokában meghagyták, ezért kéri, hogy a mondott disznókat az érdekeltek az ő kezéhez adják vissza. Soós János minderről bizonyságlevél ki­adását kérte. 897. (I. 174.) Mottko Pál erre azt válaszolta, hogy annak idején az alispán­nak nem állott hatalmában, hogy a helyszínen ítéletet hozzon az ügyben, ugyanis nincs benne a protokollumban, hogy az alispánt kiküldték volna oda. Továbbá kijelenti, hogy a protokollumba semmilyen peres ügy nincsen beje­gyezve, amire hivatkozva Soósék visszakövetelhetnék az elhajtott állatokat. 898. (I. 174.) Ama ítéletlevélre, amely a Kenderessy Mária és Csapy Fe­renc, valamint a néhai Bajoni Zsófia tiszttartója, Nagy János közötti perben adatott ki, Etthre György (nobilis) kérésére végrehajtásra felszólító utasítást adtak ki. 899. (I. 174.) Majthényi Sára prokurátora Mottko Pál (egregius), úrnője ne­vében tiltakozik Orlle Miklós Ozdin possession lakó alattvalóival szemben. Ugyanis azok az 1602. évben, Pünkösd ünnepe (máj. 26.) táján, nem tudni, mi­féle meggondolásból a Feketefenyőerdőnek nevezett erdőbe mentek, és onnan Majthényi Sára uhorszkai alattvalójának, Váncsa Ferencnek 4000 zsindelyét ha­talmaskodva elvitték valamely nekik tetsző helyre. 900. (I. 174-175.) Tercsy Farkas (egregius) szolgabíró eskü alatt jelentette, hogy nagykéri Kéry Ferenc alispán parancsára, a néhai Vidffy Vid (egregius) özvegye, Barbarics Margit (generosa) kérésére megidézte Tercsy Györgyöt (no­bilis) János nevű servitora útján, 1602. július 4-én, azaz a mostani törvényszé­ken, azért, hogy a Hártyán possession lakó Gáli Péternek, másként Nagy Péter­nek nevezett servitorát, valamint egy másik, szintén Nagy Péternek nevezett jobbágyát és egy György nevű servitorát törvény elé állítsák. 121

Next

/
Thumbnails
Contents