Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

másolatokban ez nincs benne. Hacsak a mostani törvényszéken erre vonatkozóan nem születik határozat, nem tartja lehetségesnek az alispán kiszállását. A felperes ennek a kifogásnak nem ad helyt. Már jó néhány törvényszék lezajlott, így a mostani ügyet már nem lehet tovább húzni. Kéri, hogy foglalják írásba, hogy az alperes nem hajlandó az idézés érvényét elfogadni. A felperes a törvények értelmében járt el. Az alperes erre azt válaszolja, hogy a jegyző a törvényszékeken szokásos eljárás szerint a vármegye pecsétjével ellátott és kiadott írásokat közhírré szokta tenni, az ő idézését pedig nein publikálták és nem is adták ki. Ha a másolatot kiadták volna az idézésről, akkor ő arra válaszolt volna. Mivel az idézés másolatának kiadása mindeddig nem történt meg mindkét fél részére, ezért kéri a törvényszéket, hogy az egész eljárásról adjanak ki másolatot. Egyúttal ezzel együtt mentsék föl a korábbi meg nem jelenés terhe alól. Feltéve, de nem megengedve, hogy az előbbi törvényszéken az idézés másolatának erejét az alperes nem vette figyelembe, az ország törvényei és szokásai értelmében kötelesek kiadni az egész peres eljárásról készült másolatot. A felperes szerint ez a kifogás nem áll meg a rövid artikulusok tartalma szerint. A vármegye határozata: nyilvánvalóan kiderül a protokollumból, hogy az alperest két alkalommal is pervesztesnek nyilvánították. Mivel az idézéseknek nem tett eleget, ezért méltán lett pervesztes. Mivel az ítélet semmissé tétele érdekében kéri az egész eljárás másolatát, így a következő törvényszéken azt kiadják neki, egyúttal azonban be kell mutatnia a perben kiadott korábbi okleveleket. 829. (I. 159.) Karvai Orlle Miklós (egregius) felperes pere Balogh, másként Székely Mihály (nobilis) alperes ellen. A per szekerek és deszkák elvitele miatt indult, és már korábban ítéletlevelet is kiadtak az ügyben, de azt a félperes semmissé tette. A felperes nevében Jeszenszky Dániel ítéletet kért és sürgette az alperest a válaszadásra. Az alperes nevében Szabó András a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve közölte, hogy mivel már a korábbi törvényszéki döntéssel megszüntették a pert, ezért most nem tartozik felelni, hanem majd egy másik időpontban. A felperes nem fogadja el a kifogást, és közli, hogy csupán egyszerű ítélettel szüntették meg a pert, és azt a felperes most úgy szüntetheti meg, ha az alperes a mostani törvényszéken azonnal választ ad. Az alperes azt válaszolja erre, hogy ha az ítéletlevél a megfelelő módon lett kiállítva, azzal a maga részéről a pernek minden terhét letette, és nem akarja most újból elkezdeni azt. A felperes ítéletet kér. Az alperes tiltakozással kijelenti, hogy alkalmas időben kész a válaszadásra. A vármegye határozata: A peres ügyet csak a már kiadott ítéletlevél szerint tekintik befejezettnek, de az említett megsemmisítés miatt az alperes köteles az idézésnek magát alávetni és választ adni a perben felhozottakra. Az alperes az idézésről és a perről másolat kiadását kérte, és megkapta. 112