Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A falu nevéről és elnevezésének magyarázatairól

ányát emeli ki, s nem szól melegvízről, pedig ha lett volna ilyen, akkor aligha hagyta volna ki.

1

0 Ezt tehát elvethetjük. B./ A törökök nem nevezhették el, mert a hódításuk előtt harmadfél évszázaddal már létezett a település. Komolyan ez semmiképpen sem jöhet számításba. C./ Akárcsak az előbbi vélekedés, ez sem állja meg helyét. A hír szó és a falunév első tagja nem hozható kapcsolatba. D./ Ez a változat Mocsáry idézett, 1826-os soraira megy vissza, de maga Mocsáry is csak, mint bizonytalan feltételezést írja. E./ Talán a legszebb magyarázat Réső Ensel Sándoré, amely mondára hivatkozik. Kétség kívül csábító magyarázat, hiszen a megye határán, fontos útvonal mellett, királyi váruradalom központja (Buják) közelében fekvő faluról hihető feltételezésnek tűnik. Mégis a két, szinte párhuzamosan élő falunév-változat, Hi- és Héhalom, véleményem szerint kizárja, mint erről lejjebb szó lesz, ezt a lehetőséget, de más történeti forrás sem támasztja ezt alá eddig. F./ A legkézenfekvőbbnek és legnyilvánvalóbbnak a nyelvészeti magyarázat tetszhet. Az egyetlen okleveles adatból levont következtetés azonban kétséget ébreszthet, főképpen annak ismeretében, hogy a „hew", „hyw" betűsor nem csak a hév-hő szó középkori alakjaként értelmezhető, másrészt a hé-hí szó etimológiája és hangtörténeti vizsgálata más megközelítést is megenged, sőt szükségessé tesz. Hogyan magyarázhatjuk végül is Héhalom nevét? A nyelvészeti megközelítés előtt előbb vegyük sorra a falu nevének a nyomtatott forrásokban és a hivatalos helységnévtárakban megadott változatait, időben visszafelé haladva: 1973 Héhalom" 1922 Héhalom

1

2 1905 Héhalom

1

3 1895 Héhalom

1

4 1888 Hihalom - Héhalom" 1882 Héhalom vagy Hihalom 1877 Héhalom vagy Hihalom 10 FÉNYES E., 1851. I. 109. p. „Ámbár a helység hegyaljában fekszik, mégis csak egy kútjában van jó iható víz, s azért ezt 1/4 órai távolságból kéntelen hordani." 11 Helységnévtár 1973. 370. p. 12 Helységnévtár 1922. 66. p. 13 NML 402. a. 5998/1905/77. 14 Helységnévtár 1895. 341. p. is Helységnévtár 1888. 366. p. 16 Helységnévtár 1882. 310. p. 17 Helységnévtár 1877. 323. p. 17