Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - A Báthoryak kezén 1439-1605
A Báthoryak összeházasodva a Rozgonyiakkal, egymás birtokait érintő testvérül fogadó és kölcsönös örökösödési szerződést kötöttek 1519. november 30-án, aminek következtében Rozgonyi István halála (1523) után a Rozgonyi javak átszálltak a Báthoryakra. 7 0 Ekkor Báthory javak voltak: Világosvár (Zaránd vm.), bujáki uradalom (Nógrád vm.), ecsedi uradalom (Szatmár vm.), Bátor mezőváros (Szabolcs vm.), Majtény, Gyarmat, Meggyes mezővárosok (Szatmár vm.). A Rozgonyi javak: Csicsva, Monyorós (Zemplén vm.), Cserép (Borsod vm.), Rozgony mezőváros (Abaúj vm.), varannoi uradalom (Zemplén vm.), turai uradalom (Pest vm.). 7 1 Báthory III. András 1520. augusztus 29-én feleségének, Mazovi Zsófia lengyel hercegnőnek adta a bujáki uradalmat, köztük Héhalmot is. A beteg Báthory II. András 1527. május 12-én a leleszi konvent előtt javait, többek közt Buják várát is a hozzátartozó hét faluval gyermekeinek Andrásnak, Bonaventurának, Györgynek és Jánosnak átadta. 7 2 A Báthoryak birtoklása a mohácsi csata utáni zavaros hatalmi harcok idején rendült meg rövid időre. János király (1526-1540) a Ferdinándhoz (1526-1564) pártolt Báthoryak birtokai közül Bujákot Werbőczy Istvánnak adta 1528. január 13-án, 71 de Ferdinánd erősödésével a várbirtok a Báthoryaké maradt. 7 4 1 5 49-ben Báthory György része az uradalomból Alsóbokor, Bér, Buják, Hényel, Hihalom, Palotáshatvan és Szandakér, Báthory András része Nándor és Csóri volt. 7 5 Noha Bujákvár még magyar kézen volt (1552-ben esett el), de 1546-ban már összeírta a török az uradalom falvait. 7 6 A török birtokos a budai gönüllük (vagyis önkéntes lovasok) mindenkori agája volt: 7 7 1546-ban Huszejn, 1559-ben és 1562-ben Hasszán, 1567-ben Redzseb, 1580-ban Szinán volt a földesúri javak haszonélvezője. 7 X A török közigazgatásban 1546-1590 között Héhalom a budai szandzsákon belül a pesti náhijébc tartozott, 7 9 majd a 17. században átkerült a váci náhijébe. 8 0 Itt szólnunk kell egy olyan sajátosságról, amely a török hódoltság korát végigkíséri: ez pedig a kettős adóztatás, vagyis Héhalom 1546 és 1593 között, valamint a 1630-as évektől bizonyíthatóan adózott mind magyar, mind török földesurának. A török földesúr jövedelme 1546-ban 2.950, 1559-ben 2.515, 1562-ben és 1567-ben 70 NAGY I., 1907. 133. p. 71 MOL P 707. A Zichy család zsélyi szám nélküli iratai. 72 Uo.134. p. 73 FRAKNOI V., 1899. 361. p. 74 PATAY P„ 1959. 13. p. 75 MAKSAY F., 1990. II. 506. p. 76 KÁLDY-NAGY Gy., 1985. 308-309. p. 77 A gönüllük a bátor szívűek, akiket a magyar források gyömlüknek neveznek. Díjazásuk magasabb volt az átlagnál. 1543-ban 682 ember állomásozott közülük Budán, amin kívül máshol alig voltak. Budán a számuk 1628-ban 326 főre apadt. 78 VELICS A.-KAMMERER J„ 1886. I. 150. p. 79 KÁLDY-NAGY Gy., 1985. 307. p. 80 VELICS A.-KAMMERER J„ 1886. II. 730. p. 27
