Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - Birtoklástörténet a 14. századtól 1683-ig - A Báthoryak kezén 1439-1605

2.250-2.250 akcse, (ez közel akkora, mint Kökényesé 2.820 akcse), 1580-ban 4.500, 1590-ben pedig 5.900 akcse. A 17. században szintén 4.500 akcseval adózott a töröknek.

8

1 (Az összeg nagyságának növekedése a török pénz romlásának is következménye.) Bár Buják 1593 és 1663 között magyar végvár volt, de a törökök Eger, Hatvan és Vác várából többnyire ekkor is adóztatásra kényszeríttették a nógrádi falvakat, köztük Héhalmot is.

8

2 1633-34-ben a falu egy ház után fizetett fejadót név szerint ismeretlen török földesurának.

8

3 Az 1673. évi ispánperben a hihalmi tanú, Farkas Péter mondta: „... az törököknek jár az első désma az gabonábul és így 13 kötet árpája maradott volt az Fatensnek megh az török désmájátul".

8

4 Ezt erősíti az uradalom és a falvak egyessége is: „... az tizedet mindgyárt az Török tizedgye után, ki adgyuk."

8

5 A tizenötéves háború kezdetén, 1593 decemberében Báthory István országbíró Buják alá vonult, el is foglalta. Ekkor az uradalom egyes falvait, közöttük Héhalmot húgának, Báthory Erzsébetnek, Nádasdy Ferenc feleségének adta át. Ő maga így írt végrendeletében: „Buják várát, kit az én jó Istenem segécségébül pogány kézbűi én leltem vissza az Fülek megvételekor és adtam Hatvan megszállásakor, mikor Hatvan alatt voltunk, Báthory Erzsébet asszony Hugóm kezébe, Nádasdi Ferenczné kezében, magam kezemnél is hagyván Bujáki jószágot, némely falvakat és részeket, Bujákhoz tartozókat."

8

6 Az 1590-es éveket illetően biztosan mondhatjuk, hogy ezidőtájt Héhalom Báthory Erzsébet, „az átkozott asszon" révén Nádasdy-birtok lett.

8

7 Nemcsak e végrendelet alapján bizonyos, hogy a csejtei várúrnő Héhalom birtokosa volt, hanem a fennmaradt portaösszeírások alapján is.

8

8 Báthory István halálával, illetve Báthory Erzsébet pere, majd elhunyta (Csejte 1614. augusztus 21.) után kerültek az uradalom falvai a Báthory család nőági tagjaihoz, a Varday, a Telegdhy, a Nyáry, a Homonnai Drugeth, a Pogány, és a Fügedi családhoz.

8

9 sí VELICS A.-KAMMERER I, 1886. I. 150 és II. 668. p. Itt jegyezzük meg, hogy a török összeírások a falu nevét Éhalom és Mihalom alakban is megörökítették. 82 PÁLMÁNY B„ 1988. 169. p. 83 VELICS A-KAMMERER I, 1886. II. 730. p. 84 MOL P 1291. III. B.l. AA 43. 85 MOL P 1291. III. B.l. 102-103. 86 MOL P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára. Repositorium 25/A Fasciculus D. Nr. 211. Báthory végrendeletéről KOMÁROMI A., 1890. 124-141. p. 87 „Az átkozott asszon" életéről szóló könyvében részletesen ír minderről SZÁDECZKY-KARDOS I., 1993. 88 MOL E 158. Conscriptiones portarum Comitatus Neogradiensis Anno 1598. Héhalmon kívül Csór és Bér volt még Nádasdy birtok. 89 Jól jellemzi a helyzetet, hogy amikor Csór Gáspár a bujáki uradalom ispánja 1625-ben esküt tett, akkor ez Varday Kata, Telegdy Anna, Nyári István, Nyári Krisztina, Homonnai János és Homonnai Erzsébet előtt történik. MOL P 707. Zichy család levéltára. B. fasc. Szám nélküli iratok. 28