Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Tanügy

Azonban nemcsak a helyi plébános, Nagy Gyula tiltakozott az államosítás ellen, hanem a község valamennyi testülete, szervezete is. 1948. június 3.-án a községházán nagy tanácskozást tartottak az iskola ügyében. Ezen a képviselőtestület nevében megjelent Harmos János, Kovács Imre, Kurucz Jónás, Nagy János, Nagy Lajos, Péter András, Szita Imre, Szűcs János, Turányi Jenő és Turányi Mihály a Nemzeti Bizottság részéről Szita Albert. Az UFOSZ-t, (az Újbirtokosok és Földhözjutottak Országos Szövetsége helyi szervezetét) Lőrincz József, Madlena Péter, Péter Mihály és Molnár István, míg a FEKOSZ-t (a Földmunkások és Kisbirtokosok Országos Szövetsége helyi szervezetét) Robotka József képviselte. A gyűlést Kovács Gábor községi bíró vezette le. A körjegyző előterjesztette az államosítás tényét és kérte a népi szerveket, hogy „... az iskolák államosítása kérdésében foglaljon kedvező állásfoglalást". A jelenlévők azonban egyöntetűen elutasították az államosítást és leszögezték, „... hogy nem a kormányzat elleni állásfoglalásukat kívánják ezzel kifejezésre juttatni, hanem az az álláspontjuk, hogy az iskola legyen a falu katolikus lakosságáé, másrészről pedig úgy gondolják, a demokráciában szabadon nyilváníthatják véleményüket."

1

4* A fenti idézet alapján joggal gondolhatjuk azt, hogy a gyűlés elvetette az iskola állami kézbe kerülését. Ezzel szemben egy pártarchívumi jelentés ugyanerről a tanácskozásról azt írja, hogy „Héhalomban 1948. június 3.-án tárgyalta és fogadta el a helyi vezetés az iskola államosításának tényét."

14

9 Ennek ellent mond a héhalmi plébános 1948. június 15.-i história domus-beli bejegyzése, mely szerint is „a katolikus iskolát államosították. [Annak ellenére is, hogy] A község képviselőtestülete június 11-én tartott ülésén egyhangúlag az államosítás ellen szavazott."

1 5

0 Mivel a plébániai évkönyvbe általában az eseményeket rögtön megtörténtük után lejegyezték, valószínűsíthetjük, hogy a községi előjáróság a június 11-i ülésén megerősítette a korábbi-június 3-i - elutasító állásfoglalását. Mivel azonban a hatalom eleve eldöntött tényként kezelte az államosítást, a június elejei, nemleges döntést figyelmen kívül hagyva, már az állami átvétel elfogadását jelentette a felsőbb szervek felé. Az államosítást követően a falu oktatási intézményének elnevezése állami általános iskolára változott. Tanítási célú épületeinek száma egy, tantermei száma pedig 3 volt. Az épületben helyezkedett el ekkor a községháza és a volt csendőrpihcnő egy-egy helyisége is. A beiratkozott tanulók száma 180 fő, melyből 93 a fiú és 87 a leány. A nevelőtestület tagja Nagy Gyula, Némethy Valéria, Tóth Lipót és Turbéky Sándor volt. Nagy kivételével, aki plébánosként hittant tanított, valamennyi tanító népiskolai tanítói 148 UO. 149 Arch. 21. f. 2. fcs. 214. őe. 1948 150 HD. 38. p. 242