Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Tanügy
első osztályosok írtak, az idősebbek a földön ültek. Nehéz helyzetükön maguk a diákok próbáltak segíteni. Mivel a szülőktől nem kaptak segítséget, Némethy Valéria vezetésével jótékonysági színielőadást tartottak, amelynek bevételéből 18 iskolapadot tudtak vásárolni. Ez már elegendő volt ahhoz, hogy két tanteremben a tanulók le tudjanak ülni. 14 3 Az 1947/48-as tanévben az iskola teljes helyreállítására 4.000 Ft-nyi államsegélyt kapott a falu. Dologi kiadásaik fedezetére benyújtott igényeiket viszont elutasították. 1947-48-ban működő kormányok célja az állam és az egyház szétválasztása volt. A kommunista párt ezt a folyamatot a „klerikális reakció" elleni harcként interpretálta. Miután az egyházakat megfosztották anyagi bázisaitól, majd az egyesületek feloszlatásával csökkentették közéleti szerepvállalásukat, sor került a harc döntő ütközeteként az iskolák államosítására is. 1948. június 16-án a parlamenttel sürgősséggel elfogadtatták az egyházi iskolák állami kézbe vételét. Az 1948. évi XXXIII. tc. alapján 6.505 oktatási intézményt vett át a magyar állam, melyből 5.437 általános-és népiskola, 113 gimnázium és 98 tanítóképző és líceum volt. 14 4 Nógrád-Hont vármegyében összesen 166 iskolát vettek állami kézbe, melyből 125 római katolikus, 4 református, 27 evangélikus, 8 községi és 2 társulati intézmény volt. 145 A vármegye Nemzeti Bizottsága 1948. május 26-án olyan döntést hozott, hogy az egyházi iskolák államosítása ügyében a helyi bizottságok oly módon járjanak el, hogy „... ez a kérdés a működési területükön minél előbb eredményes megoldást nyerjen". 146 A megyei törvényhatóság három nappal későbbi, május 29-i ülésén foglalt állást az iskolák államosítása mellett. A községi körjegyzőknek, jegyzőknek naponta kellett jelentést tenniük az államosítással kapcsolatos hangulatról. Varga körjegyző 1948. júniusában ezt írta a község hangulatáról: „Ebben a községben a nép teljesen a pap befolyása alatt áll. A pap a szószékről hosszú idő óta politizál, soviniszta, reakciós ember, aki már eddig is nagyon sokat ártott a demokráciának. Nevelésének, reakciós politikájának bélyege rajta van a falun. Ebben a községben, ha ez az ember sokáig itt marad, haladni nem lehet. Kevés kivétellel, úgy a férfiak, mint a nök az államosítás kérdésével nincsenek megbarátkozva, félre vannak vezetve. Az MDP alig egynéhány taggal rendelkezik, akik kevésnek és kicsinek érzik magukat, gyávák, nem mernek harcolni. ... Héhalomban politikai sötétség uralkodik. A reakció buján él, a jobboldali reakciós és a jobboldali parasztpártiak Rómája ebben a községben él ,.."' 4 7 143 UO. 144 HORVÁTH CS., 1991. 129-130. p. 145 Arch. 21. f. 2. fcs. 214. őe. 1948. 146 NML. V. 625. 1. 363/1948. ikt. sz. 147 Uo. 1/1948. ikt. sz. 241
