Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete - Tanügy

gálták felül és rehabilitálták Boronkai Margitot és Dénest, Füzér Albertet, Füzér János kovácsot, valamint Szűcs Imre ajtlert.

13

7 Az 1950-es évek végén a volt kulákok nagyrészt bekapcsolódtak a nagyüzemi mezőgazdasági termelésbe, ahol fel tudták használni gazdasági ismereteiket és tapasztalataikat. A falu oktatási, művelődési és egészségügyi helyzete Tanügy A háború pusztítása, a bombázás csak kis mértékben rongálta meg az iskola épületét. Ezzel szemben a Központi Statisztikai Hivatalnak készített kimutatás arról tudósít, hogy a helyi római katolikus iskola elég tetemes, 4.430 pengő értékű kárt szenvedett.

13

8 A front elvonultával láttak hozzá az épület rendbe hozásához. A javítást végző kőművesek azonban összetűzésbe kerültek a községi bíróval és emiatt nem folytatták munkájukat. Hogy a tanítás megkezdődhessen, maga Csillik plébános fogott hozzá az épület helyreállításához, és kimeszelte a tanításra alkalmas két tantermet.

13

9 Viszonylag hamar, 1945. január 5-én egy tantermet már berendeztek a tanítás céljára, melyben január 20-án megkezdődött az oktatást. Az I-III. osztályt Némethy Valéria, a IV-VI-at Tóth Lipót vette át. A nagyobbak még nem jártak iskolába, mert Turbéky Sándor kántortanító, az iskola korábbi igazgatója nem érkezett vissza a faluba a frontról. Némethy tanítónő pár évvel korábban, 1941-ben érkezett a községbe Páltelekről.

14

0 Az iskola működésével közel egyidőben már a hittanoktatás is folyt. Január 27-én tartotta meg az első hittanórát a plébános.

14

1 A népiskola háború utáni első összefoglaló jelentését Csillik plébános készítette el 1945 novemberében, aki ellátta az iskolaszék elnöki teendőit is. E szerint az iskola a római katolikus egyház tulajdona volt, a fenntartója pedig a politikai község. Az iskola jellege római katolikus felekezeti. Három tanteremből állt, melyből csak kettőben folyt tanítás. A tanítók száma három, akikre összesen 192 diák jutott. Az V. osztályba 22, a VI.-ba 25, a VII.-be 13 és a VIII.-ba 21 tanuló járt.

14

2 A tanítás nehéz körülményére utal az is, hogy ezekben az időkben a három tanterem felszereléséhez csak 1 db szekrény, 1 db kettétört festetlen tábla, 2 db szék, 2 db asztal és 15 pad tartozott. Ha az 137 NML. XXIII. 228/b. 1956. szept. 6,-ai ülés. 138 NML. XXIV. 501. 355/1946. ikt. sz. 139 HD. 29. p. ho Uo. 18. p. 141 Uo. 19. p. 142 NML. XXIV. 501. 1472/1946. ikt. sz. 240