Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A lakosság gazdasági terhei 1945 után

A lakosság gazdasági terhei 1945 után Mint már láthattuk, a front átvonulása súlyos károkat okozott a község lakosságának. A hadműveletek és a megszálló katonaság ellátása jelentős terheket rótt a lakosságra. Táblázatunkban az állatállomány pusztulását mutatjuk be.

11

7 Állatok (db) 1944 1945 Lóállomány 126 35 Ökör 104 8 Növendék marh 220 9 Tehén 313 113 Sertés 1.029 48 Kecske 2 2 Összes állomány 1.794 214 A front után az állatállomány, az 1944-es állapothoz képest közel 90%-kal csökkent, de az élelmiszerkészlet tekintetében sem volt jobb a helyzet 1945 tavaszán. A falu készletét csak 203 q búza, 118 q árpa, 112 q kukorica, 43 q burgonya és 17 q borsó alkotta."

8 A csökkenés oka közt szerepel a községen átvonuló német és magyar katonaság rekvirálása, a bombázások pusztítása, de a legtöbb kárt a szovjet csapatoknak történő kötelező beszolgáltatás okozta. Erre vonatkozólag is számtalan kimutatás készült. Mi csak egyet idézünk fel, amelyet a szolgabíró készített 1945 elején. E szerint a szovjetek részére a község átadott 162 lovat, 97 tehenet, 102 sertést, illetve 432 kg búzát, 1.128 kg árpát, 563 kg burgonyát és 647 kg tengerit."

1' Joggal jelentette Derne József héhalmi bíró 1945 márciusában a járásnak, hogy a község teljesen ki van fosztva, fölös készletekkel nem rendelkezik.

12

0 Ilyen gazdasági környezetben indult meg a mezőgazdaság újjászervezése. Ebben jelentős szerepet játszott a helyi termelési bizottság, amelynek feladata volt a termelés zavartalan biztosítása. Ennek érdekében gondoskodtak a földterület megműveléséről, in NML. XXI. 23. 42/1945. ikt. sz. Iis Uo. 204/1945. ikt. sz. 119 Uo. 26/1945. ikt. sz. 120 NML. V. 625. 53/1945. ikt. sz. 233