Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A lakosság gazdasági terhei 1945 után
a munkaerő, az igaerő és a vetőmag szétosztásáról. A bizottságban a helyi nemzeti bizottság, a pártok, és a községi elöljáróság egy-egy taggal képviseltette magát. Héhalomban 1945. április 6-án jött létre a termelési bizottság, melynek elnöke Füzér Albert, tagjai pedig Harmos János, ifj. Kovács Gábor, Kovács János parti, Szűcs Imre és Vince István lettek. 12 1 Hátráltatta a mezőgazdasági feladatok végzését, hogy igen hiányos volt a gépi ellátottság. A községben volt ugyan két traktor, az Ozibiusz Sándoré és az Illés Jánosé, de egyik sem volt működőképes. Ezért kötelezték a tulajdonosokat, hogy minél előbb hozzák rendbe gépeiket és állítsák be a termelésbe. Az áldatlan állapoton az segített, hogy a SZEB képviselői üzemanyaggal és több száz lóval segítették a termelést. A háború pusztításai nyomán bekövetkezett közellátási nehézségek szükségessé tették az ellátatlan lakosságról való gondoskodás intézményes megszervezését is. E feladatokat látták el a községekben megalakult közellátási bizottságok. Héhalomban ez a szervezet 1946 nyarán jött létre Fekete Mihály, ifj. Füzér János, Kovács Imre András, Nagy Gábor, Szűcs János harmos, Turányi Imre és Turányi Mihály részvételével. 12 2 Megtiltották az élelmiszerek kivitelét a községből, s szappant, zsírt szereztek az ellátatlan lakosságnak. Mindezeken a nehézségeken túl, talán a legnagyobb terhet a kor parasztságának a beszolgáltatás okozta. A beszolgáltatás azt jelentette, hogy a gazdálkodóknak a meghatározott mezőgazdasági termékeket meghatározott áron, kötelezően kellett az államnak eladniuk. Ez a rendszer a II. világháborútól 1956-ig sújtotta a magyar parasztot. A háborús időszakban a fold kataszteri tiszta jövedelme után vetették ki a beszolgáltatást, majd 1945-ben a bevetett földterület termése alapján határozták meg azt. Az 1946-os gazdasági évtől a beszolgáltatási terheket a birtokos tulajdonában lévő szántóterület alapján vetették ki, tehát a terhek a föld nagyságának megfelelően növekedtek. A kötelezettséget három kategóriában kellett teljesíteni: termény- és állatbeadás, baromfi- és tojásbeadás, valamint tejbeadás formájában. A beszolgáltatási tervszámok kialakításánál nem vették figyelembe a termés alakulását, a birtokos gazdasági kondícióját. 1949-53 között a beadási kötelezettség a háromszorosára, a leadásra előírt termékek száma 17-ről 37-re emelkedett. 1953-tól ugyan mérsékelték a terheket, de csak az 1956-os forradalom során törölték el a rendszert. Terjedelmi okok miatt csupán néhány korabeli jelentós, kimutatás alapján elevenítjük fel a beszolgáltatás évei alatt sínylődő héhalmi lakosság terheit. 121 Uo. 61/1945. ikt. sz. 122 Uo. 747/1946. ikt. sz. 234
