Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi termelőszövetkezetek: Arilis 4. és az Új Élet Mgtsz
A kommunista-bolsevik elmélet szerint az agrárforradalomnak két szakaszban kell végbemennie, az első a földosztás, a második - amelyről taktikai okok miatt nem beszéltek - a kollektivizálás. A földreform, valamint a földmüvesszövetkezetek kialakítása azt sejtette, hogy a hatalom 1947 végén már a „második szakasz" végrehajtására készül. Ugyan Rákosi ezt az 1947-es pécsi beszédjében cáfolta, amikor is kijelentette, hogy „... senki sem fogja visszavenni a földet attól a hétszázezer paraszttól, aki a földosztáskor hozzájutott és feltétlenül meg kell erősíteni a gazdálkodó kis- és középbirtokosok jogát, hogy folyamatosan birtokolják és örökül is hagyhassák földjüket." 10 3 Az előkészületek azonban már folytak. A párt mezőgazdasági politikája szorosan összefüggött az iparpolitikai elképzelésekkel. A hatalmas ipari beruházásokat a mezőgazdaság teljes alávetésével kívánták megvalósítani, vagyis a szükséges tőkét és a munkaerőt így kívánták előteremteni. Rákosi 1948-as kecskeméti beszédjében jelentette be a kollektivizálást, majd az MDP Központi Vezetőségének 1948. november 27-i ülésén elmondott zárszavában kifejtette: „... három-négy év alatt cl kell érni, hogy a magyar parasztság 90%-a és a magyar föld 95%-a a közös és társas gazdaságokban legyen." 10 4 A fenti folyamatok eredményeképpen Nógrád megye járásaiban is megindult a szövetkezeti csoportok alakítása. Ezek vagy a már létező földmüvesszövetkezeteken bcliil jöttek létre földbérlő csoportként, vagy pedig a nagygazdáktól, kulákoktól igénybe vett földeken alakultak meg, mint földbérlőszövetkezetek. 1948/49 fordulóján már igen sok és sokféle termelőszövetkezeti, illetve bérlőcsoport alakult. Szükségessé vált a csoportok típusainak megkülönböztetése, működési szabályzataik kidolgozása. Ezt foglalta jogszabályi keretbe a 14/1948. számú kormányrendelet, amelyben a földmüvesszövetkezetek és a földbérlőszövetkezetek tsz-csoportjairól intézkedtek. 10 5 A rendelet értelmében az lehetett tsz-tag, aki alávetette magát a közös gazdálkodásnak. A tszcs-k szervezeti életének két fő színtere volt: a csoportértekezlet és az intézőbizottság. Az előbbi jelentette a legfőbb ügyintézői szervet, melyet az elnök vezetett. A csoport végrehajtó szerve az intéző bizottság volt. A rendelet előírta a megszűnés okait is. E szerint feloszlottnak kellett tekinteni a csoportot, ha a taglétszám 10 fő alá csökkent, vagy ha a művelt terület nem érte cl a 30 holdat. Az alapszabály háromféle tsz-csoport működését engedélyezte. Ezek a következők voltak: 103 FEJTŐ F., 1991. 1. k. 233. p. 104 Magyarország 1985. 360. p. los MK. 1948. 278. sz. 228
