Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi termelőszövetkezetek: Arilis 4. és az Új Élet Mgtsz
I. típusú, vagy táblás termelőszövetkezeti csoport. Jellemzője az volt, hogy a szövetkezeti tagok által önként a csoportba vitt saját, vagy haszonbérelt földek megművelésére alakult. A földeken táblás müvelés keretében közös szántás és közös vetésterv alapján dolgoztak. A kimért területeket mindenki egyénileg művelte és egyénileg végezték a betakarítást is. II. típusú, vagy átlagelosztású csoport. Ez a forma is a szövetkezeti tagok saját, vagy bérelt földjén alakult. A földet is úgy művelték, mint az elsőben. Lényeges különbség a betakarítás és az eredmény elosztásában volt. A termésből az intézőbizottság bizonyos részt visszatartott, a fennmaradó termésrészt pedig szétosztotta a tagok között azok vetésterületeinek arányában. Tehát a termelés kockázatát közösen viselték. III. típusú, vagy közösen termelőcsoport. E formában a tagok a müvelésük alatt álló összes ingatlannal vettek részt a közös termelésben. A termelés alapja a közös ütemterv volt, amelyet a csoportértekezlet hagyott jóvá. 6-10 fős munkacsapatokban dolgoztak, és az eredményt munkaegységben mérték. Nógrád megyében már 1948 kora őszén megalakult néhány földbérlőszövetkezet, de az igazi kampányszerű szervezés csak 1949 végén vette kezdetét. A pásztói járás területén a következő év közepén már 6 csoport működött 154 családdal, akik 1.324 hold területet müveitek közösen. A pásztói járási tanács mezőgazdasági osztálya, 1950 február 18-án jelentette, hogy Héhalomban egy III. típusú csoport alakult, melynek „Spártakusz" (Sic!) volt a neve. A csoport 33 tagból állt, és 102 katasztrális holdat kezdett művelni. A szövetkezet kérte az MDP járási bizottságát, hogy támogassák az elindulást. A működési engedélyt pár napon belül, április 4-én kapták meg, és valószínű, hogy ekkor vették fel az „Április 4" nevet. 10 6 Az induló szövetkezet gazdasági feltételei igen kedvezőtlenek voltak. Hiányzott a termelőeszköz, a felszerelés. Ez elsősorban a tagság szociális összetételének volt köszönhető, ugyanis többségük korábban vagy cselédként, vagy napszámosként dolgozott. így csak azt tudták bevinni a közösbe, amilyük volt: fogatos ekét, répavágót stb. Tőkével azonban egyáltalán nem rendelkeztek. A megyei tanács 1950 decemberében 102.000 forintot utalt le a községeknek, anyagi támogatásként. Ebből az „Április 4" csoport siló építésére 12.000, a magtár kijavítására 5.000, míg a tehénistállóra 85.000 forintot fordított. 10 7 A tsz számára talán a legnehezebb és legválságosabb az 1952-es és az 1953-as esztendő volt, amikor a tagok összesen 323 katasztrális holdat müveitek. Természetesen ilyen létszámmal csak vegetálni lehetett. 170 db sertés jutott két gondozóra, 23 szarvasmarhával másik két tag foglalkozott, és további 4-en a csoport 9 lovát látták el. A fennmaradó tagoknak kellett volna a földműveléssel foglalkozni. Ilyen körülmények 106 NML. XXIII. 234. 21/1950. ikt. sz. 107 NML. XXIII. 736. a. 1950. dec. 29.-ei ülés. 229
