Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Szövetkezetek - A helyi termelőszövetkezetek: Arilis 4. és az Új Élet Mgtsz
FMSZ vezetőségtől a kiválás engedélyezését, de még választ sem kaptak. Sőt a járási SZÖVÖSZ-központ az érdekeit képviselő és védő héhalmi szövetkezet vezetőségét összeférhetetlennek tartotta, mert az „... nyíltan feltárja a hibákat". A MÉSZÖV küldöttje pedig a szövetkezeti demokrácia megsértésével vádolta meg a héhalmiakat, mert „...a kiválás kérdésével csak a járás előzetes hozzájárulása után foglalkozhattak volna". 10 1 Végül is a község erőfeszítése és kitartása eredményeképpen, a héhalmi földművesszövetkezet 1956. július 1-vel vált le a Palotás és Vidéke Körzeti FMSZ-ről. Az önálló szövetkezet élére Zsiga József főkönyvelő került, aki korábban a bujáki földmüvesszövetkezetnél dolgozott. Az 1956-os forradalom átvonult a szövetkezeten, hiszen lopás, betörés vagy vagyoni kár nem történt. A község magáénak érezte az fmsz-t, mely a gazdasági eredményekben éreztette hatását. A kiskereskedelem 537.000 forintnyi, míg az italbolt 136.000 forint készlettel rendelkezett. Az új vezetés, a jövedelmező működés biztosításában, a megfelelő áruellátás szinten tartásában, az újtelepi bolt és kocsma felépítésében, valamint a szervezeti élet működésének biztosításában jelölte meg a szövetkezet előtt álló további feladatokat. 10 2 1960-ra a szövetkezetnek 441 tagj a volt, mely a község lakosságának (1.648 fő az 1960-as népszámlálás alapján - D. G. megj.) kb. 30%-át jelentette. Az egy tagra jutó részjegy 82 Ft 10 fillér volt. A fő tevékenységi forma a bolti kiskereskedelem és a vendéglátóipari egység volt, de ezen kívül baromfi felvásárlást is folytattak. A kiskereskedelmi üzemágban 4 boltot üzemeltettek, mely közül 3 vegyes egy pedig húsbolt volt. Az utóbbit az év folyamán a tiszti orvos egészségtelen állapota miatt bezáratott, ami viszont azzal járt, hogy, csökkent a baromfifelvásárlás, s a lakosság a háztáji gazdaságokban tenyésztett, leadásra szánt állatokat kénytelen volt elfogyasztani. A vendéglátói üzemágban két italboltot működtetett a szövetkezet. Rövid összegzésként elmondhatjuk, hogy a helyi foldmüvesszövetkezet az ötvenes években váltakozó sikerrel bonyolította le a lakosság ellátását. Működése egyaránt kiterjedt az egész falusi áruforgalomra, valamint a fogyasztási, értékesítési és beszerzési tevékenységre is. A helyi termelőszövetkezetek: Április 4. és az Új Elet Mgtsz Mielőtt rátérnénk a fejezet tárgyalására, előre kell bocsátani, hogy a tsz-szel kapcsolatban rendkívül kevés és meglehetősen hiányos források álltak rendelkezésünkre, ami csak egy rövid áttekintést tett lehetővé. 101 Uo. 102 Uo. a. 1957. feb. 21.-ei ülés. 227
