Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Az 1945-ös földreform
Földigénylö Bizottság nem hallgatott meg, és a kijelölést a termelési szempontok figyelmen kívül hagyásával oly módon eszközölte, hogy a visszamaradó részen való nyugodt termelést lehetetlenné teszi és a jószomszédi viszony fenntartását egyenesen kizárja. Birtokunk középvonalában építettük fel a tanyát. Minden eddig meghallgatott hozzáértő szerint az eredményes gazdálkodás és a nyugodt termelés érdekében a tanyának a visszamaradó részen is lehetőleg középen kéne maradni. Ezzel szemben a kijelölés úgy történt, hogy a szélső parcellák majdnem az épületek ereszetébc esnek, két oldalán az udvarnak. így valósággal zsákba lett beszorítva a tanya. Sok minden más hátránytól eltekintve ezen közelségből örökös botrány és perpatvar keletkezik. ... Ezek után tisztelettel felhívom a Vármegyei Földbirtokrendező Tanács figyelmét arra, hogy birtokom mindkét végén eddig is héhalmi kisparcellák terültek cl, s azoknak folytatásaképpen minden hátrány nélkül lehet kijelölni a megváltott részt olyképpen, hogy a megmaradó részen a tanya lehetőleg középre jusson. Ily módon az örökös civódás elkerülhető lesz. A parcellák a Selyp-Héhalom közötti főútvonalra támaszkodva megközelíthetők lesznek. A helyi Földigénylő Bizottság meghallgatásom nélkül eszközölt kijelölése az előadottak alapján tarthatatlan, miért is tisztelettel kérem, hogy helyszíni kiszállás útján panaszom indokoltságáról meggyőződni szíveskedjenek és mind a két fél termelési szempontjainak figyelembe vételével jelöl jék ki a visszamaradó és megváltó részeket, lehetőleg a kora tavaszi munka előtt" - írta sokadik kérelmében Hcrkely Gusztávné, 1946 januárjában. Az ügy további fejleményéről egy rövid feljegyzés számol be, mely szerint „A kiszállás aug. 2-án foganatosítva a benti jkv. szerint a kijelölés közös megegyezés alapján történt." 7 4 További problémákat idézett elő a községi bizottság azzal, hogy a területek kijelölésénél nem mérték fel, hogy azok milyen messze esnek az igénylők lakásaitól. A Deutsch birtokhoz tartozó Pajta-Máriavölgyi gazdasági cselédeknek a községi bizottság ugyan juttatott földet, de 5-6 km-re tanyájuktól. A meglehetősen mostoha közlekedési és szállítási viszonyok nem tették lehetővé az ésszerű gazdálkodást, hiszen csak a terület megközelítése több óráig tartott. Ezért fellebbeztek a Megyei Földbirtokrendező Tanácsnál, és kérték, hogy abban a gazdaságban kaphassanak földet, ahol korábban évekig szolgáltak. A fellebbviteli fórum teljesítette a 34 család jogos kérését. 7 5 A földreform céljára igénybe vett területek kiosztása 1945 őszén még nem történt meg teljes egészében. A kiosztásra kerülő, de még parlagon lévő földekbe elvetették az őszi búzát. Ezeket még nem a leendő tulajdonosok művelték meg, hanem a tehetősebb gazdák a községi bizottság engedélyével. A vita akkor bontakozott ki, amikor elérkezett a következő évi betakarítás ideje és felvetődött a kérdés, hogy kit illet a 74 Uo. 139/1946. ikt. sz. 75 Uo. 8. 501/1946. ikt. sz. 215
