Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Az 1945-ös földreform
termés? Azt, aki a kiosztandó földön elvetette, vagy akinek majd kiosztásra fog kerülni? E problémával kereste meg a Megyei Földhivatalt Sármány László és Fekete István 1946. május 28-án. Kérelmükben előadták, hogy „... Az ősszel előttünk ismeretlen okokból állandóan későbbre halasztották a földek kiosztását. Mikor már láttuk a veszélyt, hogy nagy családunkkal kenyér nélkül maradunk, megkérdeztünk több illetékes intézmény vezetőjét, hogy a kiosztásra kerülő parlagon heverő földekbe vethetünk-e őszi búzát és mindenhol határozottan felhatalmaztak erre, mert mind mondották rendelet is van rá. Mikor azután a kiosztást már végleg nem tudtuk kivárni, október végén és november elején elvetettünk a Herkely féle kiosztásra kerülő birtokból 2-2 holdat, amit most a helyi bizottság tagjai el akarnak venni és meghagyták, hogy ne is gyomláljuk és ápoljuk, mert úgy is azoké lesz a termés, akiknek a föld jutott, de akik a küszöbön ültek, amíg mi kínlódva dolgoztunk! Jellemző viszont az igazságosságukra, hogy ami terület nekünk ugyanígy bevetve jutott az erdőtarcsai határban, az azon levő termés meg szerintük az erdőtarcsaiakat illeti meg. Tisztelettel kérjük tehát, hogy írásba foglalt döntésüket hozzánk mielőbb eljuttatni szíveskedjenek, mert már se éjjel, se nappal nincsen nyugtunk e miatt, hiszen a családunk egész évi kenyeréről van szó, és nekünk azt mondták azé a föld, aki műveli és azé a termés, aki elveti." A Vármegyei Földbirtokrendező Tanács utasította a héhalmi földigénylő bizottságot, hogy a „panaszosokat csak a termés betakarítása után mozdíthatja ki az ingatlanból. így az általuk a Herkély-féle ingatlanba elvetett 2-2 kat. holdnyi búzát panaszosok arathatják le és használhatják fel." 7 6 A földosztás során felmerült fenti j ellegű problémák, visszaélések arra késztették a községi földigénylők jelentős többségét, hogy 1947. szeptember 27-én feljelentették a községi földigénylő bizottságot az Országos Földbirtokrendező Tanácsnál. Követelték a testülettől, hogy vizsgálják felül a bizottság tagjainak földhöz juttatását. Ugyanis azzal vádolták meg a Pcter András vezette bizottságot, hogy előnytelenül és igazságtalanul jártak cl a területek kiosztásánál, „... mert azok, földjeiket a legjobb táblákból hasították ki, ellenben azokkal, akiknek juttatott földjeik 3-5 helyen vannak." 7 7 Az országos tanács alapos vizsgálatot tartott, amely igazolta a feljelentés jogosságát. Az ellenőrzés feltárta, hogy „többen közülük többletjuttatásban részesült, ezeket rokonibaráti alapon hajtották végre". 7 S Talán a vizsgálat következménye, hogy egy 1947 októberi forrás arról tudósít, hogy a bizottság elnöke Péter András lemondott elnöki posztjáról. 7 76 Uo. 1398/1946. ikt. sz. 77 Uo. 12230/1947. ikt. sz. 78 UO. 79 UO. 216
