Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Az 1945-ös földreform
Megváltásra került továbbá Guttman Rudolf 55-, valamint Salgó István és Teréz 170 hold területü birtoka és annak gazdasági felszerelése. A Deutsch-féle megváltásra kerülő birtokból a Földrendező Tanács 200 holdas állami mintagazdaságot akart létesíteni. Az eléggé magyartalan indoklásban a következő olvasható: „Minthogy nevezett, (Deutsch - D. G.) megváltást szenvedő tulajdonát képezett ingatlanon a legbclterjesebb mezőgazdasági gazdálkodás, minden növénynél megfelelő műtrágya kísérletezése folyt, továbbá, mivel az ingatlanon növények konzerválására alkalmas, jelenleg is üzemképes állapotban levő szárítóüzem terül el, amely megfelelő és hozzáértő vezetés mellett nem csak egyedi, hanem országos érdekeket is képvisel." 7 2 Természetesen a község képviseletében a földigénylő bizottság tiltakozott a gazdaság létesítése ellen, ugyanis Héhalomban nem volt elég terület a házhelyek kijelölésére. Protestáltak és panaszuk meghallgatásra talált, s így a fenti területet házhelyrendezés céljára használhatták fel. 1947 októberében a házhelyek mérnöki kimérése és a birtokba adás megtörtént és mintegy 30 ház építésére is sor került. 7 3 A megváltás során és a földek kiosztásakor elég sok visszaélés történt, elkapkodott, sokszor gazdasági megfontolást nélkülöző döntéseket hoztak az illetékes bizottságok, melyek egyaránt érintették a megváltásra kötelezetteket, illetve az újbirtokosokat. A Megyei Földbirtokrendező Tanács is sok esetben nem körültekintően hozott döntéseket a megváltásokkal kapcsolatban, ugyanis az úri birtokokat 100 katasztrális holdig meghagyták a tulajdonosoknál, de azt már alig vették figyelembe, hogy egy birtokosnak több község határában feküdt a birtoka. Ilyen eset fordult elő, amikor a Dcutsch-foldeket váltották meg. Héhalomban meghagytak számukra 100 holdat, de kiderült, hogy a Palotás határában elterülő 136 holdas birtokból is 50 hold a családnál maradt. így tehát a rendeletben előírt 100 katasztrális holdnyi terület helyett 150 holddal rendelkeztek. A bizottság azonban meglehetősen gyorsan korrigált. 1945. augusztus 17-én kiadott határozatával úgy rendelkezett, hogy a héhalmi 100 holdból 50 holdnyit igénybe vett, és ez esetben a palotási és héhalmi 50-50 hold képezett egy birtoktestet. A községi földigénylő bizottság a földek kijelölésénél alig vette figyelembe az adott terület gazdasági-termelési szempontjait és ezzel egyaránt sújtotta a volt birtokosokat és az újgazdákat. Ez a probléma jelentkezett a Herkely-birtok kiosztásánál is. „Alulírott özv. Herkely Gusztávné héhalmi kisbirtokos panasszal élek a Héhalom határában meghagyott földbirtokom kijelölése ellen, mivel az nem a 600/1945. ME. rendelet 27. §-ának megfelelően történt. Birtokom megváltásra kerülő részének kijelölésénél engemet a Helyi 72 Uo. 73 Uo. 137/1947. ikt. sz. 214
