Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
talan, Robotka József, Simon Imre, Szűcs István pálinka, Szűcs János kürti, Viczián Mihály, Vincze János. Az 1956-os forradalom, ha néhány napra is, dc mozgósította a község lakosságát. A forradalom, mely a Szovjetuniótól való „elszakadást", illetve a Rákosi-önkényuralom megszüntetését tűzte zászlajára, a pásztói járás területén is jelentkezett. Október 27-én Pásztón a lakosság felvonulással tett hitet a változások mellett és ez kihatással volt a környező községekre is. Héhalomban 1956. október 28-án, vasárnap, a „templomos napon" a községi tanács előtt gyülekezett a lakosság és követelte a Petőfibányáról hozott 12 pont felolvasását. A gyér források alapján úgy tudjuk, hogy ezt Szűcs József hozta el a községbe, aki a bányánál dolgozott, mint csillés. A pontok ismertetése után, amelyet 22 pontra bővítettek, a lakosság nemzetiszínű zászlókkal a hősi emlékműhöz vonult, ahol elénekelték a Himnuszt, Lőrincz Imre elszavalta a Nemzeti dal-t, a nemzeti színű zászlóból kivágták a címert, leverték a tanácsházáról a táblát, valamint a tanácsháza épületében lévő Sztálin, Lenin és Rákosi képeket széttépték. 5 7 Másnap, október 29-én este került sor a kultúrházban a forradalom szervének, a Forradalmi Tanácsnak a megválasztására, melynek elnöke Szita János lett, általunk ismert tagjai pedig Szita Dávid, aki a helyi fiatalság képviselője volt, Fekete Mihály, Hegedűs József, Kovács Gábor, Lőrincz Imre, Szita János (Kossuth utcai lakos), Szűcs József és Zsiga Lajos lett. Ez utóbbi tagja volt a járási forradalmi bizottságnak is. A község rendjének biztosítására november 1-én megválasztották a helyi 4 fős Nemzetőrséget is Szita Dávid parancsnokságával. Rajta kívül tagja volt még a fegyveres testületnek Kovács Mihály, Molnár János és Nagy János. Ezt követően hozzákezdtek a kisgazda és a nemzeti parasztpárt szervezéséhez, illetve élelmiszert gyűjtöttek a főváros lakosságának. A forradalmi események alatt a községben atrocitásokra nem került sor. A korábbi tanácsi vezetést nem távolították el, egyedül csak Körmendi Ferenc iskolaigazgató és MDP csúcstitkár személyét érte „támadás". Ugyanis október 28-án a községi hangoshíradón követelték, hogy távozzon cl a településről. A lakosság csak abban az esetben bocsátott volna meg neki, ha rendszeresen látogatná a templomot. 5 8 A november 4-i szovjet támadás után általában a kistelepüléseken, így Héha- lomban is „befejeződött" a forradalom. Megindult az eseményekben tevőlegesen részt vevők letartóztatása, elitélése. Héhalomban Kovács Gábort helyezték rendőri felügyelet alá, míg Sármány Lászlót közbiztonsági őrizetbe vették. Szita Dávid a várható megtorlás elől 1956 decemberében külföldre emigrált. 5 9 57 HD. 42. p., illetve BM. TI. 58 BM. TI. V. 150373. II. k. 59 UO. 210
