Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - Az 1945-ös földreform
Mint fentebb említettük, a tanácsi vezetés ugyan a helyén maradt, de az igazgatási munka valójában szünetelt. A forradalom utáni első végrehajtó bizottsági ülésen, 195 7. j anuár 11 -én, mintha misem történt volna az elmúlt év őszén, az áruellátás ügyével foglalkoztak. Ez súlyos gondot jelentett, mert az októberi napok alatt az emberek féltették a pénzüket és a bizonytalannak tűnő helyzet felvásárlási lázt gerjesztett, aminek következtében „kifosztották" az fmsz-boltot. Ugyanakkor a szövetkezet nem pótolta a hiányzó készleteket. Az elkövetkezendő pár évben a tanácsi vezetés személyi összetétele nem sokat változott. Az 1958-as választások után az alábbi személyek alkották a végrehajtó bizottságot: Kiss Péter elnök, Szűcs János elnökhelyettes, Bittera Tibor titkár, Füzér János, Medgyesi Dénesné, Tóth András és Völgyi Mátyás. 6 0 A tanácsrendszer általunk tárgyalt korszakában továbbra is Kiss Péter látta el az elnöki teendőket. A községi tanács 1961. január 24-én hívta vissza elnöki tisztségéből, mert elérte a nyugdíjkorhatárt és Szűcs János elnök-helyettest választotta meg a testület elnökévé. 6' A hatvanas évek fordulóján, a vb. titkári poszton is változások történtek. Bittera Tibort 1959. augusztusában áthelyezték a pásztói járási tanács költségvetési csoportjához, így a megüresedett titkári posztra Graczer György került, akit viszont 1960. augusztus 15-től Bessenyei Béla váltott fel. 6 2 Ebben az időben a tanácstagi funkciót az alábbi személyek látták el: Bangó Kálmán, Füzér János, iíj. Szita Imre, Jankovics János, Kiss Ferenc, Kiss István, Majer József, Medgyesi Dénesné, Miczki István, Molnár István, Molnár János, Szabó Gábor, Szabó János, Szita Ferenc, Szita Imre, Szita Joachim, Szűcs Albin, Szűcs János, Tóth András, Vincze József, Völgyi Mátyás. 6 3 A községi tanács megfelelő elhelyezését csak 1960-ban tudta megoldani a falu, ugyanis ekkor vásárolták meg 60.000 forintért Kurucz Mihály és Kovács Imréné tulajdonát képező lakóház másik, a tanács által addig nem használt részét. 6 4 Az 1945-ös földreform Az 1944 decemberében megalakult Ideiglenes Nemzeti Kormány gazdasági és társadalmi következményekben legnagyobb hatású intézkedése a földreform volt. A nagybirtok megszüntetéséről és a földmíves nép földhöz-juttatásáról szóló 600/1945. ME. számú rendelet szerint - megváltás ellenében - teljes egészében igénybe kellett venni minden 1000 katasztrális holdat meghaladó mezőgazdasági földbirtokot. A 100-tól so NML. XXIII. 228/b. 1958. dec. 10.-ei ülés. 61 MKIGY. XXXII. 2. 59/1961. ikt. sz. 62 Uo. 63 NML. XXIII. 736. /a. 1960. nov. 25.-ei ülés. 64 NML. XXIII. 736/c. 16/1960. ikt. sz. 211
