Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
hattak. A Magyar Függetlenségi Népfront megalakulása teljesen megszüntette a pártok különállását, így a választási kampányban már alig lehetett biztosítani más párt részvételét, mint az MDP-jét. A kommunista párt semmit nem bízott a véletlenre. A siker érdekében népnevelők, üzemektől kiküldött agitátorok hada lepte el a megye községeit. Ezek egyrészt felkeresték a parasztokat és megpróbálták őket arra rávenni, hogy a népfront jelöltjét támogassák, másrészt jelentéseket készítettek a lakosság hangulatáról, a választáshoz való viszonyáról. Nyolc nappal a választás előtt a Magyar Pedagógusok Szabad Szakszervezetének Sziráki Járási Csoportja az alábbi jelentést állította össze a héhalmi tapasztalataikról: „A község hangulata nem kielégítő. A lakosság passzív, klerikális befolyás alatt áll. Véleményt nem nyilvánít, a választás kimenetele bizonytalan. A tanítók - Tóth Lipót, Némethy Valéria - felvilágosító munkát végeznek, de ennek eredményei nem mutatkoznak." 4! i A jelentés helytálló lehetett, mert a választások során gyászkeretes borítékokat dobtak az urnákba. Mindezek ellenére a választás az MDP sikerét hozta. Nógrád-Hont megyében a választók 98,1%-a szavazott a népfront jelöltjeire, a sziráki járásban ez az arány 95,4% volt, ami a megyében a járásnak az utolsó helyet jelentette a járások rangsorában. 4< ) A választás formailag is biztosította az egypártrendszer létrejöttét, melyet az 1949. augusztus 20-án elfogadott Alkotmány szentesített. A tanácsrendszert is ez az Alkotmány teremtette meg, mivel kimondta, hogy az államhatalom helyi szerveit a tanácsok egységes, országos rendszere képezi, melyek a demokratikus centralizmus alapján működnek. Ezzel felszámolták a régi, évszázados európai hagyományokra épülő önkormányzati formákat. Az 1950. május 18-án elfogadott tanácstörvény kimondta, hogy megszűnnek a főispáni, az alispáni, a polgármesteri hivatalok, illetve törvényhatósági bizottságok, képviselőtestületek és helyettük a tanácsok töltik be majd a helyi önkormányzatok szerepét. 1950. június-augusztus folyamán az országban megalakultak a megyéktől a községekig az ideiglenes tanácsok: július 15-én a megyei, augusztus 15-én pedig a járási és városi tanácsok. A községi tanácsok csak a választás után jöttek létre, amikor a megyeijárási és városi tanácsok újjáalakultak. Az állandó tanácstagok megválasztására 1950. október 22-én került sor. Héhalomban létrejött a választási bizottság, melynek elnöke iij. Kiss Péter, tagjai pedig ifj. Tóth József, Robotka József, Miczki Mihályné és Nagy Jánosné lettek. Két szavazókört állítottak fel, ahol összesen 872 fő járult az urnához. 3 0 A Magyar Függetlenségi Népfront nevében Kiss Péter elnök tett javaslatot a tanácstagok személyére, 48 Arch. 24. f. 2. fcs. 54. őe.- 1949. 49 LEBLANCNÉ KELEMEN M„ 1985. 60. p. so NML. XXIII. 228. 510/1950. ikt. sz. 207
