Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
akik közül a lakosság az alábbiakat választotta meg: M Bittera Tibor jegyző, Derne Mihály földműves, Fekete József földműves, G. Kiss Lajos földműves, Gyenes Lajos általános iskolai tanító, Harmos Ferenc földműves, id. Kiss Péter földműves, Kovács Imre FMSZ alkalmazott, Miczki János ungi községi irodasegéd, Miczki Mihályné szülésznő, Némethy Valéria általános iskolai tanítónő, Robotka József FMSZ ügyvezető, Szita Imre szűcs földműves, Szita István molnár földműves, Szita János gulyás földműves, Tóth József, Tóth Lipót általános iskolai tanító, Turányi Tivadar földműves és Vincze György rézműves. A tanácstagválasztások után került sor a helyi tanácsi testületek alakuló üléseire, amelyek elvben a nép által, a népből választott államhatalmi-népképviseleti és államigazgatási szervek voltak. Testületi szervként működtek, élükön a vb, illetve későbbi elnevezésén a tanácselnökkel és a tanácselnök helyettessel. A tanács két ülésszaka között viszont a tanácstagokból választott végrehajtó bizottság irányította a szerv munkáját, mely a tanács rendelkező-intézkedő testülete volt. A vb. tagok közül választották meg az elnököt, elnökhelyettest és a titkárt. A szakfeladatokat ún. szakigazgatási szervek - községekben a szakágazatok előadói -, látták el. A tanácsok mögött formálisan a legszélesebb választói bázis állt, azonban - már egypártrendszer lévén valójában csak a Magyar Dolgozók Pártja által támogatott jelöltek indulhattak. 5 2 Éppen ezért a tanácsi szervek önállósága nem tudott kibontakozni, munkájuk bürokratikus irányban fejlődött, és a pártszervezet mellett gyakran formálissá vált. Tevékenységük lényegében a begyűjtésre, az adóbeszedésre, a tagosítások végrehajtására és a tsz-szervezés propagálására korlátozódott. A tanácsok e miatt a népszerűtlen központi utasítások eszközeivé váltak, a lakosság leginkább csak a büntető, a zaklató, az önkényeskedő hatóságot látta bennük. A községi tanácsok tevékenységét közvetlenül a járási tanácsok felügyelték. Héhalom ebben az időben már a pásztói járáshoz tartozott. Ugyanis a közigazgatás átszervezésének része volt az ekkor lezajlott területrendezés is. 1949. december 14-én a kormány, rendeletben szabályozta az új megyehatárokat. Ennek megfelelően Szirák, mint járási székhely megszűnt, s helyébe 1950. február 1-től az addig Heves megyéhez tartozó Pásztót állították. A megye új székhelye pedig Salgótarján lett. Héhalomban 1950. október 26-án tartották meg a végrehajtó bizottság alakuló ülését, melyet a helyi népfront elnöke, ifj. Kiss Péter vezetett le. A vb elnökének id. Kiss Pétert, titkárnak Bittera Tibort választották meg. Rajtuk kívül a végrehajtó bizottság tagjai lettek még Deme Mihály, Fekete József, Harmos Ferenc, Nagy Jánosné, Robotka József. 5 1 51 NML. XXIII. 736/a. 1950. dec. 29-ei ülés 52 LEKLI B., 1993. 338. p. 53 NML. XXIII. 736/b. 1950. okt. 26-ai ülés 208
