Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Dupák Gábor: Héhalom története 1945-1960 között - A falu politikai-közigazgatási helyzete
A Népfront helyi szerveit a járási bizottságok fogták össze, a települések odaküldték jelentéseiket, amelyeket a járások értékeltek. A községi bizottságok szervezték a cséplési, a begyűjtési munkákat, összehangolták a vetéstervet, segítettek a vetőmagproblémák megoldásában, szervezték az egyre „népszerűbb" munkaversenyeket és helyi szociális, valamint egészségügyi kérdésekkel is foglalkoztak. A Sziráki Járási Népi Bizottság 1949. február 25-én alakult meg. Elnöke dr. Mariányi Jenő járási főjegyző lett. A héhalmi Népi Bizottság 1949. március 17-én tartotta első ülését, melyen Kovács Gábor községi bíró elnökölt. A testületet Borbély Ferenc, Derne Ferenc, Dóra István gazdajegyző, Farkas József, Haimos Ferenc, Harmos Mihály, Harmos József, ilj. Péter János, Kiss Péter, Kovács Imre berkes, Kürti János, Madlena Péter, Miczki István oláh, Miczki János, Misinszki Károly, Molnár József, Nagy Gábor, Nagy János, Robotka József, Szászi András, Szita János kuruez, Szita János Péter, Szita János, Szűcs Albert, Szűcs Péter, Tóth András, Tóth Lipót, Turányi Imre, Turányi Mihály, és Varga Lajos körjegyző alkották. 4 6 Nézzük - a teljesség igénye nélkül -, hogy milyen napirendi pontokat tárgyaltak meg. A bizottság foglalkozott a „Miczki féle vendéglő előtti mélyfúrású közkút ügyével. Ezen igen fontos közkút vize kiapadóban van. Szakemberek véleménye szerint csődugulás lehet. Ennek a közkútnak a rendbe hozása a falu fele részének ivóvízellátása érdekében nélkülözhetetlen. A község a kutat rendbe hozni nem tudja, mert a folyó költségvetési évben arra hitel megállapítva nem lett. A népi bizottság kéri a községi elöljáróságot, hogy terjesszen elő kérelmet a Népjóléti Minisztériumhoz államsegély kiutalása végett." 4 7 Ezen kívül gyűjtést kezdeményeztek a községi tűzoltó felszerelés pótlására, foglalkoztak a sertések beoltásának kérdésével, mert „nemzetgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a sertéshullásokat védőoltással megelőzzük". A bizottság szem előtt tartotta a község köztisztasági helyzetét is, és többek között elhatározta, „... hogy akinek telke előtti utcarésze nem lesz minden héten tisztán feltakarítva, az ellen kihágási eljárást a községi elöljáróság tegye meg. Ugyancsak elhatározta azt is, hogy a bejáró hidakat mindenki tegye rendbe. A népi bizottság a község lakosságának a munkálatok elvégzésérc 10 napi határidőt ad, amikor is annak végrehajtása ellenőrzés alá kerül." A testület általában hetente tartotta gyűléseit. Ismereteink szerint utolsó összejövetelére 1949. április 14-cn került sor, amikor a bundásbogár irtásával, az EPOSZ (Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetsége) által küldött mintegy 2000 db facsemete elültetésével és a ló-vérvétel kérdésével foglalkoztak. E testületek az 1949. évi választások után fokozatosan „elhaltak". A május 15-én tartott országgyűlési választásokon a pártok közös listán a „népfront listáján" indul46 NML. XXI. 23. 3. 361/1949. ikt. sz. 47 UO. 206
