Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Pedagógus életrajzok
tést elvetve arra, hogy egy teljesen új oktatási intézményt építtessen még azon az áron is, hogy esetleg a falu eladósodik. Az 1910 és 1930 közötti 20 évben ismét lényegesen csökkent a faluban az analfabéták aránya. Éves átlagban 0,3%-kal, ami azt eredményezte, hogy 1930-ra Héhalom hatévesnél idősebb lakosainak kereken 90%-a tudott valamilyen szinten írni-olvasni, s csak 10%-a volt analfabéta. Ekkor a vizsgált települések között az ötödik helyet foglalta el, s jobb volt a falu átlaga a megyeinél is, 0,8%-kal. Tizenegy évvel később, 1941-ben viszont azt tapasztalhatjuk, hogy érdekes módon nemhogy tovább csökkent az írni-olvasni nem tudók aránya a tíz évvel azelőtti szinthez képest, hanem még növekedett is. Az 1930-as 10%-ról 13,6%-ra. Amint az a táblázatból megállapítható, Béren és Egyházasdengelegen is nőtt az analfabéták aránya, de korántsem olyan mértékben, mint Héhalmon. így nem csodálkozhatunk azon, hogy a tizenegy település közül ekkor Héhalom foglalta el az utolsó, all. helyet az írni és olvasni tudók arányát tekintve. A jelenség okát nem sikerült kiderítenünk. Egy olyan kis falu életében, mint amilyen Héhalom is, döntő és meghatározó szerepük volt a mindenkor ott működő tanítóknak. Nekik, illetve a Héhalomból elszármazó pedagógusoknak, a nemzet napszámosainak kívánunk emléket állítani jelen összeállításunkkal. 14 1 Pedagógus életrajzok BAHEL KÁROLY kántortanító 1867-ben született Heréden pedagógus családból. (Apja Bahel János tanító Bahel János és Jancsovics Mária fia - 1908-ban 76 éves korában halt meg Héhalomban. Felesége Imeli Margit ekkor még élt. I4 2) Tanítói képesítést 1889-ben szerzett Esztergomban, de már 1887 óta tanított. 14 3 Házastársa Morvái Janka volt. Héhalomban 1894-től okította a gyerekeket. Valószínűleg Kishartyánból kerültek a faluba, ugyanis Héhalomba kerülésük évében halt meg kilenc hónapos kislányuk Blanka, aki Kishartyánban látta meg a napvilágot. 14 4 1920-ban még valószínűleg a faluban tanított, mert amikor 19 éves Olga leányát feleségül vette az akkor szintén ott oktató Tóth Lipót, Bahel Károly még héhalmi kántortanítóként volt feltüntetve. 14 5 mi A pedagógusok életrajzait ABC rendben közöljük. Az életrajzi adatokat könyvészeti, anyakönyvi és közigazgatási forrásokból mentettük, a források helyeit minden esetben jelöltük. 142 NML. ÁAMGY. Palotás halotti anyakönyve. 42/1908. fsz.) 143 Váci egyházmegye névtára 1900. 185. p. 144 NML. FAMGY. Palotás halotti anyakönyve. 13/1894. fsz. 145 NML. ÁAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 38/1920. fsz. 187
