Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Pedagógus életrajzok
Id. BAZSÓ GÁBOR kántortanító Csak annyit tudunk róla, hogy 1839-ig tanított a faluban. A tanítás mellett valószínűleg gyakorolta a kántorságot és a jegyzőséget is. Ezt abból gondoljuk, hogy utóda Molnár István is - hasonlóan az ország többi településén szokásos gyakorlathoz - ellátta ezeket a feladatokat. Érdekes és a helyi értelmiség belterjes kapcsolatrendszerére világít rá a Bazsó és a Molnár család rokonságba kerülése. Arról volt ugyanis szó, hogy Molnár István feleségül vette elődje leányát, Bazsó Amáliát, s így nem véletlen, hogy Molnár István megörökölte a héhalmi tanítói állást. Ezen megállapításunkat valószínűleg akkor is tényként foghatjuk fel, ha tudjuk, hogy Molnár nem képesítés nélkül került a faluba, hiszen Egerben már az 1837/38. tanévben kántortanítói oklevelet 146 szerzett. Ifj. BAZSÓ GÁBOR kántortanító 1826-ban született Héhalomban. Nagy valószínűséggel id. Bazsó Gábornak, a héhalmi kántortanítónak volt a fia. 1844-ben szerzett képesítést Pesten és még abban az évben elkezdett tanítani. 1861 -ben került az akkor Nógrád megyéhez tartozó Lőrincibe. 1896-ban is ott tanított, s ekkor fizetése igen magas, 1.035 frt volt. 1900-ban viszont már valószínűleg nyugdíjas volt, mert ebben az évben már Molnár Antal volt a kántortanító a településen. 14 7 FELVIDÉKI JÁNOSNÉ ld. Nigmond Ida GUSZTIN MIHÁLY tanító 1876-ban született Bács megyei Veprovácon. Héhalomban 1897-től tanított, s képesítést is ebben az évben szerzett Kalocsán. 1900-ban még itt oktatta a falu gyerekeit. 14 8 JABLONSZKY LAJOS kántortanító 1890-ben már Héhalomban lakott, ugyanis amikor júniusban megszületett Lajos nevű fia, az apa foglalkozásaként a kántortanítóságot, lakhelyeként pedig Héhalmot tüntette fel a palotási plébános. Feleségét Vaskovits Rozáliának hívták, akinek testvére Antal - ő volt az újszülött keresztapja - is értelmiséginek számított, hiszen építész volt. 14 9 Jablonszky az 1889-ben nyugdíjba vonult Molnár Istvánt váltotta a tanítóságban. Hosszú ideig nem maradt a falu gyerekeinek a nevelője, mert 1894-ben egy forrás 146 PACSÉRI K., 1900. 128. p„ NML. FAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 37/1886. fsz. 147 Váci egyházmegye névtára. 1896. 185. p., illetve 1900. 186. p. 148 Váci egyházmegye névtára. 1900. 186. p. 149 NML. FAMGY. Palotás keresztelési anyakönyve. 63/1890. fsz. 188
