Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Az oktatás hatékonysága 1869 és 1941 között
két tényező együttes és egyszerre érvényesülő hatására volt feltétlen szükség. Egyrészt egy olyan társadalmi miliőnek kellett ekkorra kialakulnia, amely természetes igényt ébresztett a helyi közösségekben így a héhalmiakban is, az olvasás és az írás iránt, másrészt magának az új ismereteket adó iskolának is át kellett alakulnia a 18. század végéhez, a 19. század elejéhez képest. Az elsőt, a társadalmi körülmények megváltozását a kapitalista termelési viszonyok megjelenése, s ezáltal a piacgazdaság fokozatos uralkodóvá válása, míg a másodikat, az iskolahálózat modernizációját főleg az iskolaépületek megfelelő állapotba hozása, illetőleg a tanítók számának, képzettségi szintjének emelkedése, jelentette. (Ezen utóbbi feltételek kialakulását, illetve fejlődését az előbb már behatóan tárgyaltuk.) Érdekes, de nem egyedi jelenség, hogy az 1869-ben csak olvasni tudó 257 héhalmi közül 196 fő (76,3%) volt nő, s csak 61 fő (23,7%) a férfi. 13 8 - Míg Héhalomban majdnem 3/4 és 1/4, addig a megyében csak 2/3 és 1/3 volt az olvasni tudó nők és férfiak egymáshoz viszonyított aránya. Ennek a ténynek valószínűleg az a magyarázata, hogy az ebben az időben már nagy számban megjelenő kalendáriumokat és a még inkább elterjedt ponyvairodalmat - a családi munkamegosztás szigorú feltételei ellenére is -, alapvetően a gyermeknevelésben és a háztartási munkákban egyedül érdekelt, de mégsem annyira kötött munkarend szerint dolgozó nőknek volt csak ideje és lehetősége olvasnia, s ezzel az iskolában elsajátított olvasási ismereteteket folyamatosan karbantartania. Ezzel szemben az olvasni és írni is tudók tekintetében megfordult az arány, s a 181 főnyi hat éven felüli héhalmi között már többségben voltak a férfiak. 145 fő (80,1%) közülük került ki, míg a nők közül csak 36 fő (19,9%) tartozott ebbe a körbe. 13 9 Persze ez szintén nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy ebben az időszakban még egyedül csak a férfiak tartották a kapcsolatot a hatóságokkal, ők kötötték, köthették a szerződéseket, míg a nők az ilyen jellegű kapcsolatokból ki voltak zárva. Tehát míg a héhalmi hölgyeknek az iskolában szerzett ismereteik közül döntően csak az olvasás gyakorlására volt módjuk és lehetőségük felnőtt korukban, vagyis mint befogadók tudtak csak bekapcsolódni a információáramlásba, addig a férfiak íráskészségük révén aktívan is képesek voltak hasznosítani az iskolában elsajátított tudást. Ennek az utóbbi ismeretnek főleg a szülői háztól ideiglenesen, pl. a katonai szolgálatra elkerült fiúk vehették hasznát, vagy a majd véglegesen, pl. házasság révén 138 A csak olvasni tudók közül a történeti vármegyében is többen voltak a nök (65,9%), s kevesebben a férfiak (34,1%), azonban a két nem közötti arány a megyében valamivel kiegyensúlyozottabb képet mutatott. 139 A megyei átlagtól itt is jelentős volt az eltérés, ugyanis Nógrád vármegyében a férfiaknak csak közel kétharmada (65,3%-a), a nőknek viszont már több mint egyharmada (34,7%-a) tudott egyszerre írni és olvasni is. 185
