Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Az oktatás hatékonysága 1869 és 1941 között

Települések 1910 1930 1941 Települések 6 éves és annál idősebb népesség ír és olvas % 6 éves és annál idősebb népesség Ír és olvas % 6 éves és annál idősebb népesség ír és olvas % Bcr 798 626 78,4 861 803 93,3 890 818 91,9 Buják 1.906 1.404 73,7 2.032 1.836 90,6 2.218 2.049 92,4 Egyházasdcngclcg 578 505 87,4 721 665 92,2 778 715 91,9 Héhalom 1.080 797 73,8 1.189 1.070 90,0 1.191 1.029 86,4 Kálló 1.940 1423 73,4 2.048 1.749 85,4 2.160 1.910 88,4 Kisbágyon 351 277 78,9 472 408 86,4 458 419 91,5 Lőrinci 3.439 2.368 68,9 4.284 3764 87,9 4.440 3.950 89,0 Nagykökényes 661 486 73,5 800 682 85,3 802 712 88,8 Palotás 1.063 IIA 72,8 1.470 1.264 86,0 1.553 1.414 91,0 Szirák 1.397 1.195 85,5 1.373 1.225 89,2 1.261' 1.130 89,6 Zagyvaszántó 997 950 95,3 1.382 1.261 91,2 1.424 1.342 94,2 Ali település összesen 14.210 10.805 76,0 16.632 14.727 88,5 17.175 15.488 90,2 Megye összesen 220.1SÍ 167.641 76,1 193.318 172.474 89,2 188.576 169.536 89,9 Ország összesen 68,7 90,4 92,4 * A csak olvasni tudó 257 főnyi héhalmi lakosból 61 fö volt férfi (23,7%), 196 pedig nő (76,3%). ° Az olvasni és írni is tudó 181 hat éven felüli héhalmi lakos közül 145 (80,1%) fő volt a férfi, míg a nők közül csak 36 fö (19,9%) tartozott ebbe a kategóriába. A faluban folyó több évtizedes oktató-nevelő munka hatékonyságáról - amint az a fenti táblázatból is megállapítható -először az 1869 végén végrehajtott népszámlálásból nyerhetünk átfogó képet. Ekkor Héhalomban 726 fö volt hat éves vagy annál idősebb. Ezek közül ekkor már összesen 257-en tudtak olvasni, sőt ezen felül 181-en az olvasás mellett az írás „művészetét" is elsajátították. Ez pedig azt bizonyítja, hogy az 1869-ben a faluban élők közül a megelőző pár évtizedben összességében 438 fő-a hat évesnél idősebb lakosság 60,3%-a -, már nemcsak eljárt az elemi iskolába, hanem ezek közül 35,4% készségszinten el is sajátította az olvasás, vagy ami még ennél is többet jelentett, 24,9%-uk az olvasás mellett az írás tudományát is. (Ugyanezek a számok a megyében a következőképpen alakultak: csak olvasni a 6 éven felüli lakosság 29,5%-a, míg olvasni és írni is 28,8%-a tudott. Az olvasni tudás tekintetében tehát a héhalmiak közel 6%-kal voltak jobbak a megyei átlagnál, míg az olvasni és írni is tudók tekintetében a megyei átlag volt jobb, mintegy 4%-kal.) Természetesen ahhoz, hogy ez bekövetkezhessen és a településen az analfabéták száma 40% alá süllyedjen, 184