Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Új iskola épül, s óvodája is lesz a falunak
A héhalmi iskola tehát 1888-ra kéttanítóssá vált. Előbb egy segédtanító segítette a falu kántortanítójának munkáját, majd 1896-ban már két rendes, tehát véglegesen megválasztott pedagógus (Bahel Károly és Tóth Ferenc) oktatta a gyerekeket. Az első segédtanító a 26 éves Konstyánszky József volt, aki 1885-ben már a faluban lakhatott, 12 8 s akit Molnár István kántortanító mellé fogadtak, annak valószínűleg idős korára való tekintettel. A fenti táblázatból egyértelműen megállapítható az is, hogy a falunak sikerült olyan segédtanítót fogadnia, aki képesítéssel is rendelkezett. Ezen kívül a segédtanító személye azért is említésre érdemes, mert Héhalomba történt költözését követően rövidesen rokonságba került a Molnár családdal. 1886 novemberében ugyanis a 26 éves Konstánszky feleségül vette a héhalmi kántortanító 31 éves leányát Erzsébetet. A benősülés minden valószínűség szerint nem állt messze a falu tanítójának szemléletétől, hiszen ő is hasonlóan járt el akkor, amikor házasságra lépett a Héhalomban 1839-ig kántortanítóskodó Bazsó Gábor leányával, Amáliával. 12 9 A Héhalomban oktató pedagógusok névsora időrendben a dualizmus és a két világháború között 13 0 Molnár István 1839-1889 Konstyánszky József 1885-1887? Jablonszky Lajos 1889-1894 Tóth Ferenc 1893-1898 Bahel Károly 1894-1920? Gusztin Mihály 1897-1900? Tóth Lipót 1919-1955 Nigmond Ida 1924-1950 Turbéky Sándor 1930-1950 A héhalmi tanítók kereseti viszonyaiba is betekintést nyerhetünk az előző táblázatból. E szerint az 1863 és 1896 közötti több mint harminc év alatt az itt tanító vezető pe128 A váci egyházmegye 1885. évi névtárából ugyanis biztosan tudjuk, hogy a falunak ekkor már volt segédtanítója, sőt azt is, hogy fizetése 120 frt volt, s mivel ebből az időszakból a faluban csak Konstyánszkyt ismerjük mint segédtanítót, joggal feltételezhetjük, hogy ő volt az, aki már 1885-ben is oktatta a helybeli gyerekeket. 129 NML. FAMGY. Palotás házassági anyakönyve. 37/1886. fsz. no Az itt felsorolt pedagógusok életrajzát ld. a fejezet végén. 180
