Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Műveltségi viszonyok - Új iskola épül, s óvodája is lesz a falunak
Új iskola épül, s óvodája is lesz a falunak Bár könyvtára nem volt a községnek, viszont 1900-ra az addigi egy tanterem helyett már két tanteremben tanulhattak a tanulók a római katolikus elemi népiskolában. Igaz, hogy az épületnek a falazata még vályogból készült, azonban tetőzetén már cserépfedés volt. 12 0 - A falu iskolája ekkor a főutca orsó alakú térré kiszélesedő részének keleti végében, a templom, valamint a lakóházat, gazdasági épületeket, udvart és kertet magába foglaló, valószínűleg kovácslakként és kovácsmühelyként szolgáló, községi tulajdonban lévő 284 négyszögölnyi telek között, tehát közvetlenül az utcán helyezkedett el, ami azzal járt, hogy az iskolának se udvara, se kertje nem volt. így a diákok az iskolaajtón kilépve, egyből a téren találták magukat. Hogy képileg is magunk elé idézhessük az iskola helyét: ez a telek (kovácslak?) zárta le a teret keleti irányban, s ennek délkeleti végéből ágazott ki a Lőrincibe vezető út, illetve folytatódott észak-kelet irányban tovább a főutca. Az iskola két tantermessé bővítése óriási előrelépést jelentett a falu oktatásügyében és valószínűleg pozitív hatással volt úgy az iskolába járó nebulókra, mint az ott tanító pedagógusokra. Ennek ellenére is helytállónak tartjuk azonban azt a megállapításunkat, hogy az akkor iskolába járó 193 fiatal még így is valószínűleg csak úgy fért el a két tanteremben, ha az ekkori tanítók: Bahel Károly és Gusztin Mihály délelőttdélutáni bontásban oktatták diákjaikat. Amennyiben tényleg így zajlott az oktatás, még akkor is egy-egy csoportban közel 50 tanuló szoronghatott. El lehet képzelni, hogy milyen viszonyok uralkodtak az oktatás terén akkor, amikor még csak egy tanterem volt a faluban. Mivel a falu iskolájának két tanterme is rövid idő alatt ismét zsúfolt lett, a település vezetőit valószínűleg arra késztette, hogy 1907-ben elkezdjék tervezni bővítést, illetve egy harmadik tanítói állás szervezését. Ennek az elképzelésnek rövidesen kézzel fogható eredménye is lett. 1908-ban ugyanis már arról döntöttek, „hogy az... iskolá[t] és tanítói lakásokat Fabits Ferenc építész által készített terv és 24.770 kor[ona] 40 fillért kitevő költségvetés szerint kibővíttetifk], s ezen építési és berendezési munkálatokhoz szükségelt 27.000 korona összeget a magyar jelzálog hitelbanktól 25 éves részlettörlesztésre felveszifk] - továbbá, hogyha a kölcsön felvétele a fizetés kötelezettségének beállta előtt lebonyolítható nem volna, felhatalmazza a községi elöljáróságot arra, hogy az esedékes összeget rövid lejáratú, s a palotási hitelszövetkezettől felveendő kölcsönnel fedezze". Azonban a település kulturális arculatát, jövőjét döntően meghatározó beruházás kivitelezése nem ment minden zökkenő nélkül, ugyanis a falu egyetlen földbirtokosa, báró Tornyai Schossberger Rezső, mint a héhalmi képviselőtestület tagja, felszólalt az iskola bővítése ellen az építési költségek nagysága no PACSÉRI K., 1900. 128. p., illetve A palotási római katolikus plébánia krónikája - História Domus-a 8. p. 177
