Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - A Schossbergerek

Művelési ág/birtokos Tornyai-Schossberger Henrik Világhyak Összesen Kert, lakház + udvar 1 8 9 F.a.n.e.* 1 2 3 Összesen 860 867 1.727 * F.a.n.e = Földadó alá nem eső terület A két háború között a nagybirtok kisbirtok arányában mindösszesen annyi változás történt, hogy az 1920-as évek elején Schossberger Rezső az akkor már 2.013 kh és 1.533 négyszögölnyi helybeli birtokából 6 kh és 1200 négyszögölt (egyes vélemények szerint nem önként), kiosztott a héhalmiak között házhely céljára, míg 261 kh-at és 1200 négyszögöl szántót (úgy csak nem jószántából) mezőgazdasági müvelésre átadott a héhalmiaknak.'

9 Egyébként 1935-ben Héhalomban összesen 230 gazdaságot írtak össze. Ebből 56 volt az egy kh-nál kisebb gazdaság, míg 97 gazdaság 1-5,34 gazdaság 5-10,29 gazdaság 10-20, 12 gazdaság 20-50, egy gazdaság 220 kh területü volt, a Schossbergerek birtoka pedig 1.447 kh-at tett ki.

2

0 A Schossbergerek A család felemelkedésének kovácsa Schossberger Simon Vilmos dohány-nagykereskedő volt, aki a hazai ipar és kereskedelem fejlesztésében kifejtett érdemeiért 1863-ban nemességet kapott. A tornyai előnevet a békés megyei puszta-szenttornyai birtoka után vette fel. Zsigmond 1890-ben, Henrik 1907-ben nyerte cl a bárói rangot, s ekkor egyben a Tornyay-Schossbcrger kettős név használatát is engedélyezte a király. Fiait, Zsigmondot (1827-1900) és Henriket (1833-1910) korán bevonta vállalkozásaiba. Az apa üzletét Zsigmond folytatta, míg Henrik fiaival, Lajossal (1861-1928) és Rezsővel (1-862-1936) különálló cégeket hozott létre, s terménykereskedelemmel, banküzletekkel, földbérletekkel, valamint a saját uradalmuk fejlesztésével foglalkozott. A földbirtok gyarapításában azonban Zsigmond is kivette a részét. A családi birtokok 1893-ra kiterjedtek Békés-, Heves-, Nógrád-, Pest-, Tolna- és Szörény vármegyékre, s egy 37.589 kh-nyi latifundiumot (nagybirtokot) alkottak. A Zagyva két oldalán elterülő birtok több uradalomból állt. A vörösmajori Lőrinci és Zagyvszántó, a páltelekpusztai Palotás, az újmajori Héhalom, és a pernyepusztai Lőrinci határában 19 NML. XV. 1. Héhalom fóldkönyve az O.F.B. 1.095/1925. sz. ítélete alapján állította ki. 20 MSK. 105. 1938. 506-507. p. 149