Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - Birtok- és jövedelmezőségi viszonyok

Héhalom határának művelési ágak és főbb birtokosok szerinti megoszlása 1868-ban kh-ban

1

7 A birtokos|ok| neve Szántó Kert Rét Legelő Szőlő Erdő Terméketlen Összesen % Esterházy Pál hg. 1.409,5 7,0 117,0 145,0 27,5 1,0 1.707,0 58,03 Parasztok 813,0 29,0 117,0 13,0 44,0 24,5 9,0 1.049,5 35,68 Közscg 29,0 0,5 13,0 13,0 63,0 118,5 4,03 Rk.egyház 20,0 4,5 24,5 0,83 Egyházi alapítvány 21,0 5,0 26,0 0,88 Kántortanító 13,0 0,5 2,0 0,5 16,0 0,55 Összesen 2.305,5 37,0 258,5 171,0 44,0 52,0 73,5 2.941,5 100,00 Vagyis a jobbágyfelszabadítást lezáró úrbéri elkülönözés Héhalom esetében lényegileg nem változtatott az addigi aszimmetrikus (aránytalan) birtokstruktúrán. Azt ugyanis semmiképpen sem tekinthetjük alapvető, az itt élők szempontjából meghatározó változásnak, hogy 1867 után a falu határának 58%-a az addig birtokos hg. Esterházy Pál tulajdonából a Világhy testvérek (Mihály és Nándor), illetve a TornyaiSchossbergerek kezébe került.

I

s A Világhyak és Tornyai-Schossberger Henrik héhalmi birtokainak megoszlása művelési ágak szerint az 1870-es évek elején (kh-ban) Művelési ág/birtokos Tornyai-Schossberger Henrik Világhyak Összesen Szántó 715 683 1.398 Rét — 120 120 Legelő 91 54 145 Erdő 52 52 17 NML. XV. 1. ÁFTH iratok. Kimutatás a talaj használatáról Héhalom község részére, illetve uo. Héhalom község Birtokrészleti jegyzőkönyve Újmajor pusztával együtt. 18 A bujáki uradalom nagy részét Schossberger Zsigmond 1.285.000 Ft-ért, az ugyancsak a bujáki uradalom részét képező kürti pusztát Tafler Zsigmond vette meg 500.000 Ft-ért 1868-ban. MOL. K. 579. 59.299/1885. ikt. sz. Hogy a Világhyak hogyan jutottak birtokrészhez Héhalomban, nem sikerült kiderítenünk. 148