Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Á. Varga László: Héhalom népessége, társadalmi szerkezete, műveltségi állapota a kiegyezéstől a II. világháborúig - A lakosság létszámának alakulása 1869 és 1941 közöt - Korösszetétel, természetes szaporodás, házassági szokások

A település neve/év 1 2 3 4 5 6 7 8 9 Palotás 8 5 7 9 6 10 15 60 Szirák 1 — — 1 Idegenből származó menyasszony 11 10 8 12 6 11 17 / 76 Héhalmi a menyasszony 107 96 118 130 144 134 158 45 932 Összes házasságkötés 118 106 126 142 150 145 175 46 1.008 Az idegenből hozott arák az összes házasságkötés százalékában 9,3 9,4 6,3 8,4 4,0 7,6 9,7 2,2 7,5 Ha tüzetesen tanulmányozzuk a két táblázatot, magyarázatot találhatunk a negatív vándorlási különbözet egyik okára. 72 év alatt ugyanis 47 megyebeli és megyén kívüli településről jöttek a házasulandó fiatalemberek a héhalmi lányokért. Ebben az időszakban 1008 frigy közül 386 (38,3%) olyan házasságot regisztráltak az anyakönyvekben, amikor a vőlegény nem héhalmi volt, s így joggal tételezhetjük fel, hogy a lakodalom után nem az ifjú férj telepedett meg Héhalomban, hanem ő vitte lakóhelyére aráját. Ezzel szemben ugyanezen időszak alatt csak 76 héhalmi vőlegény hozott magának idegenből, mindösszesen 8 megyebeli faluból menyasszonyt. (Ez az összes házasságkötésnek csak a 7,5%-át tette ki.) Egyszerű összeadással is megállapítható tehát, hogy a faluból elvitt és az oda hozott feleségek különbözete a közel háromnegyed évszázad alatt 310 fővel csökkentette a falu lakosságát. (Az ennek következtében a már nem Héhalomban születő gyerekekről nem is beszélve). Amennyiben ezt a számot levonjuk a falu 72 éves negatív előjelű 488 fős vándorlási különbözetéből, úgy azt kapjuk, hogy csak 178 fő azoknak a száma, akik valószínűleg kimondottan megélhetési problémák miatt hagyták el szülőfalujukat. (Természetesen azoknál, akik házasság révén kerültek ki a héhalmi közösségből, szintén nem zárható ki a helybeli megélhetési nehézségek - pl. az uradalom szorító ölelése - elöl való kényszerű menekülés valós ténye.) A továbbiak során érdemesnek tartottuk azt is megvizsgálni, mely települések voltak azok, ahová a legszívesebben mentek férjhez a héhalmi lányok, illetve ennek a fordítottját, hogy mely települések azok, ahonnan a leggyakrabban választottak maguknak feleséget a héhalmi legények. A legtöbb héhalmi leány, szám szerint 88 Palotásra, az anyaegyház-, illetve a körjegyzőség központjába, s egyben a legközelebbi településre ment férjhez. Ezt követte Nagykökényes, ide kereken 50 héhalmi leány költözött férjével, majd Zagyvaszántó következett, ide 43-an, míg Lőrincibe 30-an, Jobbágyiba 25-en, Erdőtarcsára 21 -en, a 145