Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A helyi igazgatás, helyi önkormányzat
községekre vonatkozó szabályok a meghatározók. Azok a települések tartoztak ide, amelyeknek döntően jobbágylakossága volt. Közigazgatási, polgári és büntető ügyekben pedig első fokon az úriszéknek, másodfokon a megyének voltak alárendelve. A községek belső igazgatásáról szóló 1836. évi IX. tc. szabályozta a községek szervezeti, igazgatási és gazdálkodási kérdéseit, amelyet eddig nem törvény, hanem csupán a szokásjog, és általában átfogóan első ízben az úrbéri pátens rendezett. 14 4 1848-ban Szita Albert volt a bíró. 14 5 Teendői között minden bizonnyal szerepelt a 48-as honvédek kijelölt helyre való elkísérése. Sajnos a héhalmi honvédek névsora nem maradt meg. A szabadságharc bukása után nyomai vannak a jegyzői körök kialakulásának. 1853-ban már él a palotási kerület, jegyzője Thanhoffer Lajos, aki Palotáson székel, de hozzátartozik Bágyon és Héhalom is. Héhalomnak akkor ugyanaz a Szita Albert a bírája, aki 1848-ban volt. 14 6 Más forrásokból tudjuk, hogy a falunak ekkor saját jegyzője is volt, akit Molnár Istvánnak hívtak. 14 7 Ugyanebből a forrásból tudjuk, hogy a törvénybírói tisztet Szüts Antal, az esküdtek tisztjét pedig Szita József és Szüts Ferenc töltötte be. A 1860-as évekre kialakul egy olyan községi vezetőréteg, amely a leggazdagabb héhalmi parasztcsaládokat képviseli. 1865-ben a bírói tisztet öregebbik Szita István tölti be, mellette törvénybíró Kovács József, az esküdtek pedig, akiknek száma hatról tízre nőtt: öregebbik Szita Albert, Farók Márton, Kovács Albert, Farkas Bálint, Miczki Gábor, Szita János, Szüts Ferenc, Szita Gábor, Harmos Ferenc, és Madlena András. 14 8 1863-ban a falu jegyzői tisztjét még mindig Molnár István tölti be, jövedelme évi 100 forint. A beosztása „ideiglenes", tudniillik egyben kántortanító is. A dokumentum tanúsága szerint „képesítésének, tevékenységének, megbízhatóságának és a közéletben való részvételének minősítése dicséretes". 14 9 Héhalom falu 1848-ig a szécsényi járáshoz tartozott. 1851-ban, amikor a négy járás helyett hét kerületre osztották a megyét, Héhalmot a sziráki kerületbe sorolták be. 15 0 1862-ben újra a szécsényi járásba sorolták a 822 főt számláló Héhalom falut. Egyházilag mindvégig a váci püspökséghez tartozott, mint Palotás fdiája. Kuriózumként említjük meg, hogy 1863-ban orvosilag a vanyarci orvosi kerület tagja volt, amihez 34 község és 17 puszta tartozott, 25.765 lakossal. 15 2 144 CSIZMADIA A.-KOVÁCS K.-ASZTALOS L., 1975. 250. p. 145 NML. IV. 7. B. Di. öi.: 2065. 1848. 146 NML. IV. 152. 1613/1853. 14?' NML. IV. 199. hagyaték B. 67. 148 NML. IV. 261. 1146/1865. 149 NML. IV. 251. 282/1863. 150 NML. IV. 152. 4713/1851., ill. Kormánylap 1856. 223. p. isi NML. IV. 251. 1182/1862. 152 NML. IV. 251. 1013/1863. 131
