Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Mezőgazdasági termelés az urbárium végrehajtásától az 1828-as országos összeírás befejezéséig

1771 Település Búza Rozs Árpa Zab Összesen Bér 400 240 180 640 1.460 Buják 610 — 480 800 1.890 Héhalom 280 — 180 400 860 Palotás 262 242 480 984 1772 Település Búza Rozs Árpa Zab Összesen Bér 86 544 70 260 960 Buják 600 100 200 300 1.200 Héhalom — 1.086 418 565 2.069 Palotás 80 1.192 629 324 2.225 A táblázatban foglalt évek közül mindenütt az 1771 -es évben van a legkisebb termésátlag. A rozsnak és a búzának évenkénti váltakozása itt is minden falura jellemzőnek látszik. A legtöbb gabonát Palotáson, Héhalmon és Bujákon termelik. A bujáki és béri gabonatermesztést jövedelemszerzés szempontjából kiegészíti a megyei, de országos viszonylatban is jelentős szőlőtermelés, a palotásiak pedig ekkor már országos hírnévre tettek szert dinnyetermelésükkel, „mellyet a lakosok ... az Pestre hordattatván, ott nagy haszonnal adattatott el"

7'' Végül nézzük meg, hogy mennyire, és mire elég az a gabonamennyiség, ami a vidék egyes falvaiban megtermett. A bujáki uradalom falvainak terményösszeírása oly formában marad meg két egymás utáni évből - Héhalom kivételével, hol csak az egyik év adatai kerültek felvételre -, a megtermelt mennyiségekből levonták a falvak szükségletét, és az úgynevezett felesleget külön rublikában jelöltek. Bár ezek az összeírások katonai célokat szolgáltak, s csak igen kis idővallumban maradtak meg, jelzésszerűen adatokat szolgáltattak arra, hogy a falvak árutermelése milyen fokon állott. 79 RADVÁNYI F., 1716. 120. p„ MOCSÁRY A., 1826. IV/28. p 104