Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Mezőgazdasági termelés az urbárium végrehajtásától az 1828-as országos összeírás befejezéséig
A bujáki uradalom falvaiban várható gabonatermelés felhasználhatósága 1775-ben x< l és 1776-ban 8' pozsonyi mérőben 1775 Település Várható termés Ebből felélnek Felesleg Település Búza Rozs Árpa Zab Búza Rozs Árpa Zab Búza Rozs Árpa Zab Bér 780 150 200 170 600 200 150 200 180 50 Buják 1.540 300 400 380 1.000 200 200 180 540 100 200 200 Héhalom 1.100 340 340 335 700 100 170 300 400 240 170 35 Palotás 1.000 300 280 300 800 200 150 200 200 100 130 100 1776 Település Várható termés Ebből felélnek Felesleg Település Búza Rozs Árpa Zab Búza Rozs Árpa Zab Búza Rozs Árpa Zab Bér 784 89 — 174 800 89 120 300 Buják 2.000 200 150 200 1.200 200 150 200 800 Héhalom Palotás 600 240 150 180 600 100 160 180 140 Megjegyezzük, hogy Héhalom és Heréd egyáltalán nem szerepelnek az 1776. évi összeírásban. A bujáki uradalom falvaiban az a tendencia érvényesül, hogy egyre kevesebb felesleget vallanak bc. Valószínű Héhalom esetében is ez érvényesül. Nagyobb mennyiséget feleslegként Kövesd 600, Ecseg 500 pm. búzát, Kálló 1.314 pm. zabot vallott be ebben az évben a szécsényi járás falvai közül. Ezeknek az éveknek a terméseredményei is azt sugallják, hogy minden faluban elsőbbsége van a kenyérgabona termelésének. Ezen belül a búza és rozs egymást váltja, de együtt is termelik. Nem minden évben bár, de az itt lévő jobbágy gazdaságok alkalmasak arra, hogy némi felesleget termelve megjelenjenek a piacon. A valódi gabonatermelő azonban továbbra is a nagybirtok, amelyik a szervezett jobbágy munkán alapulva, a hazai piacon nem talált versenytársra a jobbágygazdaságokban. 8 2 so NML. IV. 1. b-19. öi.: 276. sz. 1775. sí Uo. 277. sz. 1776. 82 NML. IV. b. öi.: 276. 1775., 277. 1776. 105
