Hausel Sándor: A balassagyarmati görögkeleti közösség - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 23. (Balassagyarmat, 2000)

szokásaik), feltétlenül szólni kell egyházi életük néhány vonatkozásáról. Nincs rá adat, hogy mikor alakult meg a gyarmati görögkeleti egyházközség, de az biztos, hogy 1776-ban már mint létezőről van szó, mégpedig mint anyaegyházról 5 filiával.

3

7 Mindenkor a budai görögkeleti püspökséghez tartozott. Jelentősége annál inkább nagy, mert Nógrád megye egyetlen anyaegyháza és egyetlen temploma Balassagyarmaton működött. (Losoncon volt kápolnájuk,

5

8 s rövid időre elváltak Balassagyarmattól, de 1802-ben ismét egyesültek.) Lelkészt a püspökség küldött, de ha az egyházközséggel, s főképpen annak befolyásos tagjaival (a Garbákkal és a Bozdákkal) nem tudott jó viszonyt kialakítani, akkor sokáig nem maradt a városban. Példa erre Komadinovics Pál esete, aki Bozda Jánossal keveredett perré fajuló viszályba sértegetés miatt. Helyzete tarthatatlanná vált, még azévben, amelyben jött, távozott is.

1,

9 Hogy a mezőváros közigazgatásán belül milyen önrendelkezési jogok birtokában alkottak a görögkeletiek önálló községet nem tudni, de az bizonyos; a 18. században a városnak korlátozott beleszólási joga lehetett életükbe, mert ők, mint maguk írták: „... a két méltóságos uraság szárnya és jurisdictiója alatt lévő, 's boltokat árendáló kereskedő Balassa-Gyarmathy görögök".

1

0 A várostörténet szerint is a kis létszámú, vagyonilag jelentős görög közösség önállóan végezte tagjainak adóztatását, a katonai szolgáltatásokban és a közmunkákban való részvételt.

4

1 Különállásuk megszervezésének keretét az egyház adta. Az egyháznak 1834-től volt saját pecsétnyomója, amit 1905-ig használtak. Ekkortól azonban nem pecsétnyomót, hanem bélyegzőt használtak, amelyben szerbül a következő szöveg szerepelt: A balassagyarmati szerb pravoszláv egyházközség 1905.

4

2 9. Ábra Az ortodox közösség 1905-ös bélyegzője. (Nagy Márta rajza) 16