Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)
I. Nógrád vármegye a felszabadító háborúk korában
A cserháti falvak pusztulása 1683-1688 Nógrád megye adószedője vizsgálatot indított Batta Pál szécsényi járási szolgabíró ellen, mert a járásában éveken át nem szedte be az adót. A vizsgálat az 1683 és 1688 közötti évekre terjedt ki. A falvak lakói vallottak háborús káraikról, melyekből kitetszik, hogy az itt élő jobbágyokat törökök, tatárok, németek, de a magyar végváriak is zaklatták. A megye több mint 50 települése, főleg a szécsényi és a kékkői járások délebbi falvai időlegesen elnéptelenedtek ezen események következtében. 1683 őszén Sobieski János, a későbbi lengyel király, lengyel és litván segédcsapatokkal visszafoglalta Szécsény várát. A hadművelet során a megye déli részének mintegy 19 falva vált átmenetileg lakatlanná. Az elpusztult vagy időlegesen elhagyott falvak lakosai közül 13 jobbágy vall 1688 augusztusában Losoncon a megye vizsgálói előtt az adott időszakról. A károkat az alábbi falvak szenvedték el: (Mátra)Verebély, (Nagy)Bárkány, (Mátra)Szőllős, Ecseg, Csecse, (Szarvas) Gede, Jobbágyi, (Zagyvaszántó, Lőrinczi, Heréd, Kökényes, Palotáshatvan, (Egyházas)Dengeleg, Hihalom, Buják, Bér, (Erdő)Tarcsa, Kalló, (Erdő)Kürt. Ezeknek a falvaknak voltak „restantiai" (elmaradásai) valamely adófajtából. A beidézett jobbágyok három kérdésre válaszoltak, közülük az első - mely esetünkben érdekes - így szólt: ...Batta Pál szolgabíróságában melyik esztendőben, micsoda nemzet pusztította el a Cserháton lévő lakos szegénységet, nevezet szerint melyek azok az faluk? A kérdésre a Jobbágyi faluban élő ,,circiter" ] 40 éves jobbágy az alábbiakat válaszolta: ...Tudja bizonyosan, hogy 1683. esztendőben, midőn tudniillik Bécs alá ment a pogányság, mindjárost akkor kezdett pusztulni a Cserháton lakos szegénység, nevezet szerint ezek: Jobbágyi, Szántó, Lőrinczi, Kökényes, Hihalom, Palotáshatvan, Dengeleg, Tárcsa, Kalló, Kürt nevő faluknak minden marhájukat elhajtván, részben rabolván, részben hadifuvarra, mely akkoriban elhajtott marhák közül jóllehet némelyik, némelyiket pénzek után kezeikhez vették (kiválthatták), de mindazonáltal Bécs alól a pogányság ismét alányomakodván (a vereség után visszavonult seregről van szó), azután a lengyel, aki meg megmaradott volna is, ezen Szirák, Bér, Buják falva, Ecseg,
