Olvasókönyv Nógrád megye késő feudáliskori történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 22. (Salgótarján, 1999)

I. Nógrád vármegye a felszabadító háborúk korában

Csecse, Szőllős, Bárkány, Verebély nevő falvak lakosait marhájokkal együtt elhajtotta (1683 október-november fordulóján). Majd így folytatódik a vallomás másfél évet ugorva az időben: ...úgy ismét amidőn a kereszténység Budát megszállotta volna, annak alkalmatosságával itt Hatvannál feküdvén a táborban a pogányság, s fel-alá járván a zsákmányra, a jobbágyi templomot felverte, s abban talált minden gabonájokat elhordatta (1684 júliusa és októbere között). Ezekre nézve az emberek is másfél esztendő forgása alatt egyszer is, másszor is elszéledtenek. Jakab András sziráki jobbágy ezt az alábbiakkal egészítette ki: ...Mind a lengyel, mind pedig tatár ... után mindaddig is itt falujokban laktanak, még Szécsényt a kereszténység felégette, azontúl falujokat pusztán hagyván Ecsegre szállottanak ... ott osztán Disznóssy Úr más egy német tiszttel rajok menvén ... az oda futott Dengeleg, Palotáshatvan, Héhalom, Bér és Herencsén nevű falvak lakóinak marhájokat elhajtotta. Oda is vesztenek mindenestől. Majd így folytatódik lejjebb a vallomás: Jóllehet onnan visszatérvén a német... Buda első megszállásakor quartélyokba

2 takarodott, ők is itthon laktanak azon télen, de a tolvajok sarcoltatások miatt elpusztultának. (NMLIV. 1. b. 1688. augusztus 18.) 1. circiter = körülbelül 2. quartély = szállás 3. A falvak állapota 1686-ban Nógrád megyében A felszabadító háborúk hadszínterévé vált Nógrád megye déli része. A falvak nagy részének elpusztulását, elnéptelenedését tanúsítják az 1686-os dicalis összeírások adatai.