Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1854 folyamán. - Árvíz pusztította el a lakóházak jelentős részét. 1855. december 20. - Elhunyt Jankovich Antal földesúr, akit a kortársak a salgótarjáni nábob néven emlegettek. 1855 folyamán. - Salgótarján környékén kezdett bányafeltárásokat Windsteig Gergely bécsi kőbányatulajdonos, de szállítási nehézségek miatt felhagyott tevékenységével. 1856 folyamán. - Brellich János vezetésével újabb szénfeltárásokra került sor. Az első tárnák a Jakab-táró és az Ó-Emma akna volt. 1857 folyamán. - A népszámláláskor a település lélekszáma Ponyi- és Salgó pusztával együtt 741 fő volt. 1859 folyamán. - A helyi bányászkodás elvesztette legnagyobb fogyasztóját, a Duna Gőzhajózási Társaságot, ami által a termelés jelentősen visszaesett. - Elkészült a település telekkönyve, mely alapján kezdetét vette a tagosítás. 1860. március 22. - Brellich János és Windsteig Gergely a Besztercebányai Császári- Királyi Bányakapitánysághoz írt levelükben a helyi bányák szervezeti összevonásának fontosságára hívták fel a figyelmet, és kérték, hogy a jövőben Salgótarján Kőszénbánya Társaság néven szerepelhessenek. 1860. május. - Brellich János elkészítette a salgótarjáni bányatársaság megalapítására vonatkozó javaslatát. 1860. augusztus 31. - Brellich János újabb beadványban hívta fel a Besztercebányai Császári- Királyi Bányakapitányság figyelmét arra, hogy a salgótarjáni bányászatuk szállítóeszközök hiányában fejlődésképtelen, a helyi lakosság pedig nem foglalkozik fuvarozással. Éppen ezért szükségszerű egy részvénytársaság szervezése, melynek tervezetét Emlékirat-ban csatolta a fenti beadványhoz. 1860. november 24. - A Helytartótanács 40229. számú rendeletével jóváhagyta a Szent István Kőszénbánya Társaság megalakulását.