Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1861. január 18. - A Pesti Napló-ban jelent meg a Szent István Kőszénbánya Társaság részvényelőjegyzési felhívása. 1861. május 29. - Első közgyűlését tartotta a Szent István Kőszénbánya Részvénytársaság. 1861. július 31. - Az alapszabály jóváhagyásával véglegesen megalakult a salgótarjáni Szent István Kőszénbánya Rt., melynek elnöke báró Prónay Albert lett. 1861 folyamán. - A kőszénbánya a bányaüzlet központjául Salgótarjánt jelölte ki. 1862. május 6. - A Szent István Kőszénbánya Rt. előmunkálati engedélyt kapott a Pesttől Salgótarjánig, majd Losoncon át Besztercebányáig vezetendő vasút építésére. 1862. november 20. - Tárgyalásra került sor a tagosítással kapcsolatban a helyi földesurak és a volt úrbéres lakosság között, amely során földet kaptak az egykori úrbéres jobbágyok, a plébános, az iskolamester, a zsellérek és a harangozó. Osztatlan, közös használatban maradt viszont a legelő, az erdő és a vályogtégla-vető. Községi birtok címen került felvételre a kocsmaház, a faiskola és a pálfalvai határig terjedő rét. 1862 folyamán. - Megalakult a Salgótarjáni Postahivatal. 1863. január 19. - Uralkodói engedély birtokában a Pest-Losonc-Besztercebányai Vasúttársaság és a Szent István Kőszénbánya Rt. hozzákezdett a Pest-Salgótarján közötti egyvágányú vasút építéséhez. A megalakult társaság a Császári- Királyi Szabadalmazott Pest-Losonc-Besztercebányai Vasúttársaság és Szent István Köszénbánya Rt. nevet vette fel. 1863 folyamán. - Befejeződött a tagosítás. 1864. augusztus 3. - Kovács Józsefet választották meg községi bírónak. 1864. november 2. - Szénfeltárási és szénadásvételi szerződést kötött a Szent István Kőszénbánya Rt. Szilárdyné Jankovich Erzsébettel. A bányamüve lésre átadott földek a település délnyugati területén feküdtek.