Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1944. március 10. - A légoltalmi parancsnokság háromórás éjjeli riadót tartott. 1944. március 13. - Tisztújító közgyűlést rendezett az SBTC. Az elnök Kárpáthy Dezső bányaintézö, ügyvezető elnök Wagner Jenő bányatisztviselő, titkár ifj. Hartényi József lett. 1944 március folyamán. - A német megszállás következtében betiltották a szociáldemokrata párt helyi szervezetét. 1944. április 1. - Befejeződött az iskolai tanév. 1944. április 8. - A belügyminiszter rendeletére a polgármester összeíratta a helyi zsidó lakosságot, mely szerint a településen összesen 1126 izraelita származású polgár élt. Ebből 353 fő volt a családfő, 254 a feleség és 519 a gyermek. Az összeírás magába foglalta a kikeresztelkedettek adatait is. 1944. április 12. - Sárgacsillag viselésére kötelezték a salgótarjáni zsidóságot. 1944. április 17. - Dr. Fekete Kamill aljegyző - alispáni rendeletre - bezáratta a zsidó órások és ékszerészek üzleteit. 1944. április 20. - Dr. Figus Béla városi főjegyző nyugdíjazását kérte, és még ebben a hónapban nyugállományba vonult. 1944. május 3. - Megkezdődött a városi zsidóság gettóba telepítése. Erre a célra a hatóságok három területrészt jelöltek ki. így a Pécskő utca-Kissomlyó utca-Fő utca által határolt területet, a postaépület, illetve a zsinagóga környékét. Salgótarjánban helyezték el a sziráki járás izraelita lakosságát is. A gettóba zárt lakosság létszáma meghaladta a 2000 főt. 1944. május 6. - A Munká-ban jelent meg Török Gáspárnak, a Magyar Nemzetiszocialista Párt vármegyei szervezőjének Honfoglalásra! című írása, mely az első helyi jellegű antiszemita programcikk volt. 1944. május 8. - Surányi Alajos Gyula acélgyári tanítót nevezték ki a város légoltalmi századparancsnokának.