Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1944. május 11. - A rendőrkapitányság rendeletben szabályozta a zsidó lakosság gettóbeli életét. A lezárt területüket csak 11 és 16 óra között hagyhatták el. Megtiltották, hogy a Förster-ligeti sétányon közlekedjenek, és erősen korlátozták mozgáslehetőségüket a Fő utca és a vasútállomás környékén. Vasárnap- és ünnepnapokon a gettót egyáltalán nem hagyhatták el. 1944. május 16. - Dr. Jánossy Ödön rendőrkapitány felfüggesztette a 11 és 16 óra közötti kijárási tilalmat a gettóban. 1944. május 19. - A polgármesterjelentette a főispánnak, hogy a „... a zsidók elkülönítését végrehajtottam" 1944. május 27. - A Munka című újság felelős szerkesztője, dr. Lapsánszky János, a sajtón keresztül jelentette be, hogy súlyos betegsége miatt hamarosan megválik az újságtól. 1944. május 31. - A Balassagyarmati Ügyvédi Kamara törölte tagjai sorából dr. Friedmann Ármin, dr. Gádor Ferenc, dr. Laufer Samu, dr. Szalvendy Ödön és dr. Tibor Endre izraelita származású salgótarjáni ügyvédeket. 1944 május folyamán. - A Fő utca 35. szám alatt állították fel a Magyar Nemzetiszocialista Párt salgótarjáni városi- és járási irodáját. 1944. június 5. - A gettókba összegyűjtött 2240 zsidót a hajnali órákban szállították át a bányatelepen lévő bányai istállókba, az ún. gyűjtőbe. - A zsidó értékek után kutató katonai alakulatok a polgári iskolában vallatták ki áldozataikat, akik közül dr. Bellák István fogorvost agyonverték. (Más forrás szerint a férfi kétségbeesésében kiugrott az épületből.) 1944. június 12-13. - Kassán keresztül Auschwitzba deportálták a Salgótarjánban összegyűjtött zsidóságot. A kassai vasúti parancsnok jelentése szerint a Salgótarjánból érkező vonatokon 2310 fő tartózkodott. 1944. június 16. - A belügyminiszter feloszlatta a zsidó egyesületeket. 1944. június 22. - A képviselő-testület - módosítva a szervezési szabályzatot - a főjegyzői állást átszervezte polgármesterhelyettesi állássá.