Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1729 folyamán. - Báró Szluha Ferenc halála után - a birtok özvegyére szállt, akinek nevében - öccse, Szluha György intézte az uradalom igazgatását. Szluha tervbe vette az udvarház építését, serfőzőház létesítését, és a „Beszterce felé vezető úton egy jó, arra alkalmas vendégfogadó felállítását." 1731. június 20. - Szabó János lett az új plébános. 1731 folyamán. - A canonica visitatio szerint a település római katolikus helység volt, ahol 171 katolikus és 2 evangélikus vallású személy élt. Az iskolamestert Casmir Benedeknek hívták. 1732 folyamán. - Herkály József lett az új uradalmi tiszttartó. 1734 folyamán. - A település bírájává Ponyi Gergelyt választották. 1736. április 9. - A falu új plébánosa a bölcsészeti és theológiai doktorátussal rendelkező Okolicsányi János lett. 1738. május 3. - Germányi Jánost nevezték ki plébánosnak. 1730-as évek. - Szluha György földesúr idején épült fel az az emeletes kastély, amely a későbbiekben az ún. Jankóvich-kúria nevet kapta. 1741. április 15. - Bucsányi Miklós lett az új plébános. 1743. április 3. - Grófi rangot kapott Szluha György. 1745. június 13. - Plébánosnak iktatták be Pauncz (Paunach) Mátyást. (Más források szerint azonban a település plébánosa Szikoray Martin volt.) 1746. október. - A salgói uradalom fejlesztése végett gróf Szluha György gyakran szorult pénzkölcsönök felvételére. így került kapcsolatba jeszenicei Jankovich Miklóssal, a Hétszemélyes Tábla bírájával. Az egyik pénzügylet során Szluha olyan kötelezvényt állított ki Jankovich számára, amellyel az addigi, általa 7%-os kamatra felvett 20000 forint fejében elővételi jogot biztosított a salgói uradalomra.