Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)
1938. szeptember 21. - Dr. Förster Kálmán polgármester, légoltalmi vezető, falragaszok útján hívta fel a lakosság figyelmét az esetleges légitámadások során betartandó feladatokra. - A BM jóváhagyta a Salgótarjáni (Városi) Casinó módosított alapszabályát. 1938. szeptember 24. - A TESZ Salgótarjáni Szervezete revíziós nagygyűlést rendezett a Fő téren. 1938. szeptember 28. - A Légoltalmi Liga helyi szervezete házcsoport-parancsnoki tanfolyamokat indított be. - A polgármester újabb légoltalmi hirdetményében az óvóhelyek kiépítését rendelte el. 1938 szeptember folyamán. - A határrevízió okozta feszültség miatt sokan eltávoztak a városból. 1938. október 10. - A polgármester adománynyűjtési akciót hirdetett meg, a felvidéki magyarság megsegítésére. 1938. október 13. - A városi közgyűlésen dr. Horváth László helyettes polgármester bejelentette, hogy a belügyminiszter Budapestre rendelte dr. Förster Kálmán polgármestert és megbízta a polgári közigazgatás kiépítésével a visszacsatolt Felvidék egyik részterületén. 1938. november 3. - Az ún. első bécsi döntés alkalmából ünnepi ülést tartott a városi közgyűlés, ahol 5000 pengőt ajánlottak fel a felvidéki magyarok javára. A katonai bevonultak családjainak 2500 pengős hitelt engedélyeztek. - A határrevízió tiszteletére felvonulást rendeztek a Hősök-szobornál. - A városba érkezett nemzeti hadsereg egységeit harangszóval, térzenével és virágesővel fogadta a lakosság. A katonákat az acélgyári iskolában szállásolták el. 1938. november 5. - Köszöntünk Felvidék címmel üdvözölte A Munka az első bécsi döntéssel Magyarországhoz visszacsatolt Felvidéket. 1938. november 6. 7 A TESZ Salgótarjáni Szervezete a terület-visszacsatolás alkalmából nagygyűlést rendezett a Fő téren. 1938. november 9. - A bányai leventék és az acélgyári Mátra cserkészcsoport tagjai ledöntötték a Karancshegy csúcsán lévő határkövet, ami egyébként földrajzi trigonometriai fixpontként is funkcionált. Ezt követően a város fiatalságával együtt kivonultak Somoskőújfaluba, hogy tanúi legyenek a katonai egységek határátlépésének.