Salgótarján történelmi kronológiája I. A kezdetektől 1944-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 20. (Salgótarján, 1996)

1938. december 18. - Az SZDP nem vett részt a városi képviselő-választáson. 1938. december 20. - Megválasztották a Salgótarjáni (Városi) Casinó társelnökeit: dr. Förster Kálmán polgármestert, Karattur Antal acélgyári-, Szenté László üveggyári-, és Tarnay Kálmán gépgyári igazgatót. 1938 folyamán. - Elkészült a salgói vár kilátója. - Bérezi Sándor lett az új bányaigazgató. 1939. január 2. - Dr. Förster Kálmán - visszatérve a Felvidékről - újból elfoglalta helyét a polgármesteri székben. Förster a Felvidék visszacsatolásakor az I. számú vegyesdandár parancsnokságánál működő polgári osztályt vezette. Megbízatása december 31-ig szólt. 1939. február 1. - Felvidéki estet rendezett a Balassa Bálint Társaság, amelynek Mécs László papköltő és Darkó István író voltak a vendégei. 1939. február 2. - Elbúcsúztatták dr. Vilmon Gyula városi tisztiorvost, aki az újonnan kialakított Pozsony és Nyitra vármegyék tiszti főorvosa lett. 1939. március 1. - Az üveggyár munkásküldöttsége a polgármesteri hivatalban követelte a minimálbérek szabályozását, illetve sérelmezték a százalékrendet. Ekkor még nem vetették fel a sztrájk kérdését. 1939. március 4. - Az egyre erősödő antiszemitizmus jegyében megalakult a keresztény kereskedők és iparosok tömörülése, a Baross Szövetség helyi csoportja. 1939. március 11. - Az 1939. II. tc. alapján hadiüzemmé nyilvánították a bányát és az üveggyárat. 1939. március 23. - A városi közgyűlés állást foglalt egy újabb, immár a negyedik gyógyszertár felállítása mellett. Ennek szükségességét elsősorban a visszacsatolt községek - Tajti, Vecseklő, Medveshidegkút és Óbást -, illetve a vízválasztói Centrálé által megnövekedett lakosság-számmmal indokolták. A városban egyébként az alábbi patikák üzemeltek: A Klubecz-bérelte Őrangyal, a Szauer-féle Remény és a Szűcs (Sznicsák) által üzemeltetett Magyar Korona.