1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Mátranovák
majd az 53 fős megyei nemzeti bizottságba is beválasztották. November 8-án vagy 9-én a megyei nemzeti bizottság képviseletében tagja volt annak a Mrázik János által vezetett megyei küldöttségnek, amely felkereste Kádárt. Lényegében november közepéig összekötő volt Mátranovák és a megye között. A megtorlás idején közbiztonsági őrizetben volt, ahonnan csak 1958-ban szabadult. Kollár Ernő: 1922. május 26-án született Mátranovákon. Anyja neve Maruzs Erzsébet. Iskolai végzettsége egyetem, foglalkozása bányamérnök. Október 28-án tagja volt annak a 13 fős bizottságnak, amely összeállította a falusiak 19 pontos követelését, majd a tröszt kívánságára, de valószínűleg csak november 20-a körül, tagja lett a mátranováki bányaüzem munkástanács igazgatótanácsának is. Ezen kívül november 21-én beválasztották a tröszt 15 fős munkástanácsába, sőt az ún. 5-ös bizottságnak is tagja lett, majd még szintén ezen a napon a megyei munkástanács is tagjai sorába választotta. Tevékenyen részt vett a sztrájk szervezésében úgy Mátranovákon, mint a Mizserfán (Homokterenye). Többször járt Budapesten, s tárgyalt az ottani központi munkástanáccsal. Az MSZMP szervezését csak az üzemeken kívül tudta elképzelni. Eljárás nem indult ellene. Kotroczó bóka István: Nádújfaluban született 1915. január 24-én. Anyja neve Kotroczó Julianna, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. 1945 után SZDP tag volt. 1956-ban tagja lett a mátranováki bányaüzem munkástanácsának, majd beválasztották annak intézőbizottságába is. Állítólag részt vett a falu 19 pontos követeléseinek összeállításában, illetve a személyzeti anyagok megsemmisítésében. November 4-e után is kitartott a forradalom eszméi mellett, s ennek érdekében a sztrájk mellett foglalt állást. Mindezekért a forradalom bukása után közbiztonsági őrizetben volt, majd ezt követően rendőri felügyelet alá helyezték. Kővári Vilmos: Salgótarjánban született 1927. július 15-én. Anyja neve Kokara Mária, 5 elemit végzett, foglalkozása bányász. Munkáséveit a salgótarjáni üveggyárban kezdte, ahol 3 évig dolgozott, majd 6 évig a tarjáni tűzhelygyárban kereste a maga és családja részére a kenyeret. A mátranováki bányához 1953-ban került. A bányatelepi nemzetőrségnek november 6-án lett a tagja. 11-én este Zoltán Istvánnal együtt járőröztek, amikor átmentek Homokterenyére, s lefegyverezték a járási rendőrkapitányság által nemrég a nemzetőrség élére hivatalból kinevezett parancsnokot. Ezért a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1958. május 16-án főbüntetésként 1 év börtönre, míg mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától 2 évre eltiltotta és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Nádasdi Ferenc Sándor: 1914. április 27-én született Homokterenyén. Anyja neve Berze Ilona, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. A felszabadulás előtt rendőr őrmester volt. A község forradalom alatti eseményeinek egyik meghatározó alakja volt. Október 27-én beválasztották a bánya munkástanácsának 8 fős intézőbizottságába, másnap pedig részt vett a községi tüntetésben, majd a jánosaknai kultúrotthonon lévő csillag eltávolításában. A forradalom bukása után közbiztonsági őrizetben volt. Nádasdi Kis Ferenc: Homokterenyén látta meg a napvilágot 1922. március 2-án. Anyja neve Susán Mária, iskolai végzettsége 6 elemi. Iskolái elvégzése után előbb otthon dolgo91
