1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Mátranovák
zott, majd a bányánál helyezkedett el. 1940-től másfél évig katona volt. Leszerelése után visszament a bányához. 1943 februárjában önként jelentkezett rendőrnek. 1944. április 1én leszerelték, s mint katona kikerült a frontra. 1944 októberétől 1948 június közepéig fogságban volt. Ezt követően ismét a bányában dolgozott. 1956-ban beválasztották a mátranováki bánya munkástanácsa 8 fős intézőbizottságába, majd az Ambrus-völgyi (csipkési) üzem 12 fős nemzetőrségének lett a parancsnoka. Ezt a tisztét november 4-ig látta el. Az általa vezetett nemzetőrségnek fő feladata az üzem védelme és a falopások megakadályozása volt. Részt vett a homokterenyei megmozdulásokban is. A forradalom bukása után 1957. június 12-étől közbiztonsági őrizetben, augusztus 14-től előzetes letartóztatásban volt, majd a Balassagyarmati Megyei Bíróság. 1957. december 20-án 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, de büntetést a közbiztonsági őrizettel és az előzetes letartóztatással kitöltöttnek vette. Ezt követően még egy ideig rendőri felügyelet alatt állott. Simon Elemér: Mátranovákon 1926. március 31-én látta meg a napvilágot. Anyja neve Kakuk Margit. Iskolai végzettsége tanítóképző, foglalkozása iskolaigazgató. 1956. október 28-án ő is azok között volt, akik hangosbemondón szólították fel a falu lakosait a felvonulásra, majd másnap tagja lett a település nemzeti bizottságának. November 1-én részt vett a cserpusztai tsz-nél azon a megbeszélésen, amely ezen megbeszélést követően feloszlott. A forradalom bukása után előbb közbiztonsági őrizetben volt, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Szoó Elemér dr.: Mátranovákon született 1914. június 19-én. Anyja neve Kajtor Mária. Iskolai végzettsége egyetem. 1945 előtt vármegyei aljegyző volt és az FKgP is tagjai között tudhatta. A forradalom alatt a falu lakossága a forradalmi nemzeti bizottság elnökének, a járási forradalmi nemzeti bizottság pedig tagjának választotta. Továbbá tagja lett annak a 13 fős bizottságnak is, amely október 28-án összeállította a 19 pontos követelést. A forradalom bukása után közbiztonsági őrizetben volt. Szűcs István: Nemti-Horthytelepen született 1932. január 24-én. Anyja neve Bozó Julianna, iskolai végzettsége egyetem, foglalkozása bányamester. Őt választották meg október 27-én a mátranováki bányaüzem munkástanácsa elnökének. Általában a sztrájkfelhívásokat ő olvasta fel, illetve a forradalmi követeléseket ő írta alá. 1956 után nem indult eljárás ellene. Tajti István: Mátranovákon? született 1914. december 13-án? Anyja neve Forgó Rozália, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása földműves. Tagja volt annak a 13 fős bizottságnak, amely megfogalmazta a falu lakóinak 19 pontból álló követeléseit, majd beválasztották a községi forradalmi nemzeti bizottságba. A megtorlás során közbiztonsági őrizetben volt. Tóth István Mihály: 1913. március 1-én született Mátranovákon. Anyja neve Nádasdi Mária, iskolai végzettsége 6 elemi, foglalkozása bányász. Őt választották meg a községi nemzetőrség parancsnokának. Az őrség részére a fegyvereket Pétervásáráról és Egerből szerezte be. Az utóbbi helyről öccse, Tóth Elemér segítségével. A forradalom bukását követően az ünnepek előtt preventív őrizetbe vették. 92