1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Szécsényi járás - Szécsény

- Miután az előbbi üzemek dolgozói a sztrájk mellett foglaltak állást, több száz dolgozó a szécsényi kultúrotthonba ment, de az ottani összejövetelt szovjet harckocsik támogatásával a Balassagyarmatról és Salgótarjánból érkező karhatalmisták - valószínűleg Dus rendőkapitány értesítésére - szétoszlatták. (A feltételezést arra alapozzuk, hogy amikor az FMSZ irodájából Sághy telefonon felolvasta Dúsnak a 3 pontos sztrájkfelhívást, megkérdezte tőle, hogy csatlakoznak-e a sztrájkhoz. Erre Dus azt válaszolta: „ majd egy óra múlva ad választ".) Horváth Bélát, Vámos Józsefet és Mravcsik Józsefet őrizetbe vették, míg Sághy Jenővel a hangosbeszélőn mondatták be, hogy a sztrájkkal kapcsolatos híresztelés félrevezetés volt, s így a sztrájkot hagyják abba, vegyék fel a munkát. Horváthot még aznap elengedték, míg Vámost előbb Salgótarjánba, majd Budapestre vitték, s csak december 23-án, Mravcsikot pedig december 15-én helyezték szabadlábra. (Vámos József apósa 6-án reggel munkahelyén, a salgótarjáni Tűzhelygyárban, elhíresztelte a 4-én történt szécsényi letartóztatásokat, s ezért a megyeszékhelyi üzemben szolidaritásból kb. másfél óráig állt a munka.) Személyi adattár: Cservák István: 1920. március 5-én született Pancsalában. Anyja neve Varkog Anna. Származását tekintve munkás, 1947 óta volt párttag. írni és olvasni a Szovjetunióban töltött fogsága alatt tanult meg. 1948 és 1954 között Budapesten a XII. kerületi Korányi Szanatóriumban, illetve a János Kórházban volt párttitkár, majd a XII. kerületi pártbizottságon dolgozott. Egy éves pártiskola után jelentkezett vidéki pártmunkára. 1954 augusztusában lett a Szécsényi Járási Pártbizottság első titkára. Munkájáról felettesei mindig jó véleménnyel voltak, a járás népszerű embere volt. Ennek ellenére október 27-én, amikor a faluban kezdetét vették a forradalmi események, a tüntetők előtt önkritikát gyakorolt. November 2-án tagja lett a járási forradalmi bizottságnak, amivel a járási pártbizottság tagjai egyetértettek, mert ettől saját biztonságukat és az események békés kimenetelét remélték. A forradalom bukása után a személyét ért támadások miatt Dunakeszibe költözött. Bírósági eljárás nem indult ellene. Drobcsa László: Nagylócon született 1926. május 27-én. Anyja neve Gazsó Erzsébet, a 4 polgárit Szécsényben végezte. 1945-ben szerezte meg az általános műszerészsegédi oklevelet. Ezt követően Budapesten a szakmájában különböző gyárakban dolgozott. 1951 nyarán került a Szécsényi Járási Tanácsra építési előadónak. 1953 januárjában a járási testnevelési és sportbizottság elnöke lett. 1956-ban tagja lett a községi forradalmi bizottságnak, sőt szervezni próbálta a cserkész-szövetséget is, de nem mutatkozott iránta érdeklődés. Eljárás nem indult ellene. Felföldi Károly: Márkházán született 1910. június 28-án kisparaszti családba. Anyja neve Mikuska Zsuzsanna. Elemit szülőfalujában, a gimnázium 4 osztályát Balassagyarmaton végezte. Ezt követően alkalmi munkákból élt egészen addig, míg 1931-ben be nem vonult toborzott katonának, ugyanis az akkori körülmények között egyedül ez a foglalkozás biztosította számára a megélhetést. Törzsőrmesteri rendfokozatot ért el. 1945 és 1948 között szovjet fogságban volt. Hazatérte után félévig napszámosként kereste a kenyerét, majd ezután 1953-ig Balassagyarmaton egy gumijavító műhelyben dolgozott, illetve 1955 júliusáig ugyanitt és ugyanilyen munkakörben a vegyesipari vállalat alkalmazásában állt. Ezt 249