1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)

Szécsényi járás - Szécsény

követően kiváltotta az iparengedélyt, s 1956 januárjától Szécsényben mint gumijavító kisiparos, műhelyt nyitott. Aktív szerepe volt a szécsényi nemzetőrség megszervezésében, a rendőrség és a határőrség parancsnokainak leváltásában. Ennek ellenére a nemzetőrség közvetlen vezetőségébe nem választották be, csak a határőrség megerősítésére alakított 15 fős egység helyettes parancsnoka lett. Aktív tevékenységét november közepe táján fejezte be. 1957. február 4. és október 7. között közbiztonsági őrizetben, majd ettől kezdve 1958. március 6-ig előzetes letartóztatásban volt. 1958. március 6-án a Balassagyarmati Megyei Bíróság jogerősen 3 évi börtönre, míg mellékbüntetésként egyes jogai gyakorlásától 5 évre eltiltotta és 500 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Dr. Gazsi József: Tótpelsőcön született 1916. október 9-én. Anyja neve Piskó Mária, iskolai végzettsége orvosi egyetem. 1948. február 1-től látta el Szécsényben a körorvosi tisztet. 1956. november 2-án a Szécsényi Járási Forradalmi Bizottság elnökének választották. Lényegében semmi említésre érdemes cselekedet nem fűződik nevéhez. Egyes források szerint november 4-e után le is mondott tisztségéről. Eljárás nem indult ellene. Hornyák János: 1929. június 26-án született Püspökladányban. Anyja neve Nagy Erzsébet, iskolai végzettsége 6 elemi, szakképzettsége gépkocsivezető. Tanulmányai befejezése után előbb egy kabai nagygazdánál dolgozott, majd a családi vállalkozásba segített be. Ennek megszűnte után a fővárosba ment gépkocsivezetői tanfolyamra, s onnan a salgótarjáni MÁVAUT-hoz került gépkocsivezetőnek. Innen vonult be katonának, s 1953-ban szerelt le mint tizedes. Ezt követően visszament a salgótarjáni MÁVAUT-hoz, illetve a 33. sz. AKÖV-höz gépkocsivezetőnek. 1956 márciusban MDP tagjelölt lett. A szegényparaszt származású Fehér Máriát vette feleségül, két gyermekük, egy fiú és leány született. A forradalom idején állandó lakása Tápiószelén, ideiglenes lakása Szécsényben volt. A szécsényi forradalmi események egyik motorja volt Klement Kornéllal együtt. Már október 27-én részt vett a 12 pontos követelés megfogalmazásában, majd másnap Rimócra vitte ki az előbbi követeléseket, ahol felolvasta azt a már amúgy is felbolydult tömeg előtt. A községi forradalmi tanácsnak elnökhelyettese, a járásinak tagja lett. Október 29-én tagja volt a Csehszlovákiában járt küldöttségnek. Mivel december 1-én Nagybátonyban tartózkodott, s Dancsák János sofőrnek, az AKÖV munkástanácsa tagjának elromlott a gépkocsija, ő indult el a megyei munkástanács 14 fős küldöttségével Budapestre a Kádár-kormányhoz. Pásztónál azonban a karhatalmisták feltartóztatták őket és kb. 5 órán keresztül a rendőrségen visszatartották a delegációt. Ezt követően a karhatalmisták visszakísérték a küldöttséget Zagyvapálfalváig, ahol a munkástanács-tagok leszálltak, s ő csak a karhatalmistákat vitte be a megyeszékhelyre. December 8-án Nagybátonyból kb. 25 főt szállított a salgótarjáni Üveggyárig. Maga csak a lövöldözés után ment a helyszínre, ahol akkor már csak a halottak és a sebesültek voltak. Az utóbbiak gépkocsikra rakásában kb. félóráig segítkezett. Mindezekért 1957. március 14-től szeptember 13-ig közbiztonsági őrizetben, ezt követően előzetes letartóztatásban volt. A Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. november 21-én első fokon 1 év és 4 hónapi börtönre, egyes jogainak gyakorlásától pedig 3 évre tiltotta el. A Legfelsőbb Bíróság ezt 10 hónapi börtönbüntetésre mérsékelte, s egyben a büntetést a közbiztonsági őrizetben és az előzetes letartóztatásban töltött idővel kitöltöttnek vette. 250