1956 Nógrád megyei kronológiája és személyi adattára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 19. (Salgótarján, 1996)
Salgótarjáni járás - Nagybárkány - Nagybátony
üzem munkástanácsába, sőt annak titkára lett. December elején Tatabányán járt, hogy tájékozódjon az ottani viszonyokról. 1956. december 10-én letartóztatták, majd a Balassagyarmati Megyei Bíróság 1957. április 8-án 2 év 6 hónapi börtönbüntetésre, egyes jogai gyakorlásától 5 évre eltiltotta és vagyona egyharmad részének elkobzására ítélte. Ludvig Árpád: Nagyváradon született 1921. május 18-án. Anyja neve Klein Amália, foglalkozása gépkezelő. Beválasztották a szolgáltató munkástanácsába, valamint annak nemzetőrségébe is. Amikor Jecsmenik Andorék a karhatalmisták elől a Mátrába menekültek, ő is velük tartott. Tudtunkkal nem indult eljárás ellene. Ponyi Gyula: Baglyasalján született 1908. július 8-án. Anyja neve Andó Anna, foglalkozása vájár, munkahelye Szorospataki Bányaüzem. A forradalom alatt az ideiglenes munkástanács elnökének választották. A megtorlás idején közbiztonsági őrizetbe vették, majd rendőri felügyelet alá helyezték. Rusznyák Kálmán: Gyöngyösön született 1923. január 27-én. Anyja neve Tóth Margit. A felszabadulás előtt tagja volt a nyilaskeresztes pártnak. Megválasztották a szolgáltató munkástanácsának tagjává, s ezen belül a gazdasági ügyek intézését bízták rá. A forradalom bukását követően közbiztonsági őrizetbe vették. Sári István: Püspökladányban született 1932-ben. Anyja neve Ulveczki Rozália, iskolai végzettsége 8 általános, foglalkozása motoros mozdonyvezető. Mint a munkástanács tagja, tevékenyen kivette részét a forradalom vívmányai megvédésére szervezett sztrájkok lebonyolításában. Ezen kívül Szabó Ervinnek, a munkástanács elnökének volt a gépkocsivezetője. Tudtunkkal nem indult eljárás ellene. Sümegi Emil: Mátranovákon született 1916. szeptember 12-én. Anyja neve Chriastel Margit, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása mérnökség-vezető. A felszabadulás előtt állítólag hivatásos katonatiszt volt. A forradalom idején beválasztották a Szorospataki Bányaüzem munkástanácsába, majd tagja lett a 15 fős intézőbizottságnak is. Tudtunkkal nem indult eljárás ellene. Szabó Ervin: Zagyvapálfalván született 1933. július 3-án. Anyja neve Hatvani Klára, iskolai végzettsége érettségi, foglalkozása géplakatos. (Tragikus munkásmozgalmi múlttal rendelkező család gyermeke. Anyai nagyapját 1919-es tevékenysége miatt végezték ki, apját a nyilasok hurcolták el 1944 végén és Dachauban halt meg, anyai nagybátyja pedig szintén a fasizmus áldozata lett.) A 8 általános elvégzése után a géplakatos szakmát tanulta ki, majd önként jelentkezett tisztiiskolára. 1952-ben lett páncélos hadnagy. Itt volt függetlenített párttitkár és századparancsnok is. 1954 őszén önként leszerelt, s visszament dolgozni a zagyvapálfalvai Bányagépgyárba. (Közben leérettségizett.) 1955-től a nagybátonyi szolgáltatóhoz került, mint lakatos. A forradalom alatt munkahelye megválasztotta a munkástanács elnökének. Tevékeny szervezője volt Jecsmenik Andorral együtt a nagybátonyi felvonulásnak. Tagja lett a megyei nemzeti bizottságnak, majd részt vett november 12-én abban a küldöttségben, amely azért járt fenn Kádárnál, hogy tiltakozzon a puccsszerűen hatalomra került Mrázik-féle megyei forradalmi munkás-paraszt bizottság 105
